Azt hiszed, már mindent tudsz a Halloweenről?  Igen, valóban elvékonyodik ma a határ az élők és a holtak birodalma között és beugranak látogatóba az elhunytak.  De azt is tudod, hogy nem pusztán a csokiról, a tökfaragásról, a parázásról, a horror filmekről, meg a mókázásról szól szexi boszinak és szellemgyereknek öltözve? Hadd mondjak néhány meglepő dolgot Halloweenről!

  1. Valójában egy ősi kelta ünnep

Halloween valójában az ősi kelta ünnep, Samhain, amikor a druidák a halál és sötétség istenét, Crom Cruach-ot búcsúztatták, mert úgy hitték fogságba kerül. A keltáknál viszont a napisten, Lugh halálát gyászolták. Ezért is tekintenek úgy erre a napra, mint az újévre. Továbbá úgy tartották, hogy elvékonyodik a határ az élők és a holtak között és átjönnek a holtak. Illetve megjelennek a boszorkányok, tündérek és démonok is.

  1. A keresztények vették át ezt az ünnepet

Ahogy arra már többször is volt precedens a történelem során a kereszténység elterjedésével az ősi pogány szokások betiltása helyett inkább „keresztényiesítették”, vagyis az egykori kelta halottkultuszból a keresztény Mindenszentek ünnepe lett. Majd jött III. Gergely pápa a 800-ás években, hogy Szűz Mária és a mártírok emléknapját május 13. helyett inkább október 31-én ünnepeljék a hívek és november 1-re helyezte át a Mindenszenteket és november 2-ra a Halottak napját.

  1. Több okból is faragunk töklámpást

Mondani sem kell, eredetileg nem azért kezdtek töklámpást faragni, mert olyan designos, de kétségkívül ez az egyik előnye, hogy pokolian kellemes hangulatot teremt. De kezdetben a lámpásoknak három fő céljuk volt. Az első, hogy eleve legyen egy kis fény az úton Samhain éjszakáján. Másfelől azért, hogy távol tartsák a szellemeket és egyéb ártó lényeket az emberek az otthonaiktól. Később meg persze a Halottak napjához kapcsolták, és a pokolban lévő keresztény lelkeket szimbolizálták általuk.

  1. Azért öltözöl be, hogy elvegyülj…

Ugyebár úgy hitték, hogy Samhainkor köztünk járnak a démonok, szellemek és boszorkányok. Azért öltöztek be az élők is félelmetes öltözékbe, hogy elbújjanak előlük, hogy megkíméljék őket a valódi rémek. Szóval röviden-tömören: „elvegyültek” .

  1. A halottnak gyűjtöd a csokit

Mármint kezdetben ez volt a lényege. Samhain idején ételt hagytak elől a kelták a holtaknak, hogy vándorlásuk idején ne éhezzenek meg. Ma persze szívesebben tesszük zsebre a potya csokit… amit mintegy váltságdíjul fizetnek nekünk az élők, hogy ne zargassuk őket. Legalábbis így próbálták régen lekenni a holtakat és a sötét entitásokat. Erről szól a „trick or treat”, azaz „csíny vagy ellátás”, mert ha nem adnak ételt, jutalmat, akkor bekeményítenek a démonok és kísértetek…

  1. A skótoknál a szegények részére ment a gyűjtés

Kutatások szerint a skót területeken a középkorban gyerekek és szegény emberek jártak házról házra, hogy ételt vagy pénzt gyűjtsenek és annak fejében imádkozást ajánlottak az adott jótevőért. Olykor  vicceket, dalokat és más “trükköket” is előadtak cserébe.

  1. A rómaiaknál ma Pomona-napja van

Még mielőtt jöttek volna a keresztények, hogy bedarálják a keltákat, előbb még átmentek rajtuk a rómaiak az Brit-szigeteken, akiknek szintén megtetszettek az ünnepek és még hozzá is adták a sajátjaikat és az időpontokon is variáltak kicsit. Így lett náluk november 1. Pomona-napja,  vagyis Pomonának, a gyümölcstermésért, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepnapja és fogták, beleolvasztatták Samhaint. Innen az almahalászat szokása… és a cukros alma is. Régen így tartósították az élelmiszert. Az alma Pamona ünnepén nagyon fontos szerepet játszott, mivel az aratási szezon legfontosabb gyümölcse volt. De különben maga a cukros alma csak az 50-es években lett a modern Halloween szokások része.

  1. Nem véletlenek a színek

A fekete és narancssárga klasszikus színe a Halloweennek, amik visszavezethetőek Samhain idejére. A fekete a nyár halálát, míg a narancssárga az aratás színét jelképezi.

  1. Útmutató tüzek

Azért gyújtottak és gyújtanak most is tüzeket és gyertyákat Samhainkor, hogy ezzel segítségek a holtakat, hogy utat találjanak a másvilágra.

  1. A tökfaragás legendája, avagy hogyan szaladt fel a fára az Ördög

Egy ír legenda meséli el, honnan ered a tökfaragás szokása. A részeges kovácshoz, Jack O’Lanternhez odament az Ördög és azt mondta, menjen vele szépen a pokolba. Jó fej akart lenni, ezért előbb még felajánlotta, hogy igyanak egyet. Persze Jacknek esze ágában sem volt vele tartani.  Inkább leitatta az Ördögöt és megkérte, hogy másszon fel egy fára. (Mert az Ördög részegen sok mindenre hajlandó.) Meg is tette, de Jack közben egy keresztet rajzolt rá. Az Ördög annyira megijedt, hogy nem mert lejönni és ott kucorgott a fán, mint egy kis veréb. Így hát az Ördög azt mondta, ha leengedni, akkor Jack nem jut a pokolra, bár annyi rosszat tett, hogy ott lenne a helye. Megköttetett az alku és az Ördög amint lemászott, el is tűnt, mert volt mit kihevernie…

Erre mit ad Isten, mikor Jack meghalt, nem kellett sem a Mennyeknek, sem pedig a Pokolnak. Az egyik helyet nem érdemelte meg, a másikról meg kirúgatta magát. Ezért arra kérte az Ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Az Ördögnek is van szíve, megesett rajta, adott neki egy örökké izzó fadarabot, ami a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából származott. Jack ezt egy kivájt takarmányrépába rakta, és az lett az ő lámpása, így legalább már van egy kis fénye az örökké tartó bolyongáshoz.

Ha tetszett a cikk, kövess minket Facebookon is!

 

Képek: gourmandize.com, 6sqft.com, laughinggif.com, styleandcheek.com,  rebloggy.com,  popsugar.com,reactiongifs.me, urbanmatter.com Leadkép: catsfotos.com