Valószínűleg ha a pasid vagy a férjed beállítana az egyikkel, nem mondanád azt neki, hogy “vidd távol a háztól, mert átkozott”, hanem átkozottul szerelmes lennél belé – igen a gyémántba, meg talán a férjedbe is – aki mindjárt aranyuram, meg szép szerelmem és uram és parancsolómmá avanzsálna. Szóval lássuk melyik az a 3 átkozott, veszélyes, halálos, de pokolian gyönyörű gyémánt, amivel simán le lehetne minket kenni?

Koh-i-Noor-i gyémánt

A világ egyik leghíresebb ékszere és drágaköve. Indiából származik a 109 karátos Koh-i Noor gyémánt, amiről úgy tartják, hogy eredetileg Krisnáé volt. Lehet, hogy nem egy férfias darab, de inkább csendben maradok…

Ha eltekintünk a legendától, akkor azt érdemes tudni, hogy a 12. században lopták el az eredeti tulajától, aki tutira valami nagy mágus volt és úgy összeszidta a tolvajokat, hogy utána valóban senki sem lelete örömét a lopott szajréban.

Malwa rádzsa tulajdona volt egészen 1304-ig, utána az derül ki a Mogul krónikákból, hogy Allaudin Khilji császáré volt. Az 1306-os ősi hindi szöveg azt állítja, aki birtokolja a gyémántot, az egyúttal uralja a világot is. Plusz egy kis lábjegyzetecske arra is utal a végén, a gyémánt gazdája vállalja a balszerencsét is. Ezen legenda szerint, csak egy isten vagy nő – állok elébe! –  viselheti büntetlenül a  gyémántot.

Babur mogul kezében is járt az 1526-os memoárja szerint, akinek később a fia, Humayun örökölte, és annak az utódai.  Csakhogy 1739-ben az ellenséges perzsaseregek eltették láb alól Mahamad szultánt és 110 évig volt Nadír Shah perzsa király markában a kő, aki Koh-i Noor nevet adta neki, ami azt jelenti: „A Fény hegye”. Idővel a gyémánt vándorútra kelt az afgánokhoz, a szikhekhez és a 19. század közepén a briteknél kötött ki.

Így került 1851-ben Viktória királynőhöz, amikor az Angol Kelet-Indiai Társaság neki ajándékozta az ékszert. A királynő okos asszony volt, és inkább hitt a legendában, ezért úgy rendelkezett, hogy kizárólag nő viselheti az ékszert és ez a mai napig így van. Ma a Koh-i Noor gyémánt II. Erzsébet koronáját ékesíti.

Delhi Lila Zafírja

Colonel W. Ferris, bengáli huszár volt olyan bátor 1857-ben, hogy egyenesen az indiai időjárás és szelek istenének felszentelt Cawnpore Templomból csórja el a követ.

Mily meglepő hát, hogy fiával együtt hamarosan minden vagyonukat elvesztették, majd meghaltak egy balesetben. Ekkor a gyémánt egy barátjukhoz került, aki meg öngyilkos lett.

Legközelebb a mesés kavicsra Edward Heron-Allen tudós tett szert, aki azt állította, hogy a Delhi Zafírt vér színezi és el van átkozva. Annyira parázott a legendától, hogy elvileg bedobta a követ a csatornába, de az varázslatos módon visszakerült hozzá. Mert a gyémántok már csak ilyen ragaszkodóak…

Ezek után inkább egy ládában tartotta és végrendelete alapján a londoni Természettudományi Múzeumhoz került 1943-ban azzal a kis óva intéssel, hogy senki se nyúljon hozzá a halálát követő három évben. Úgy tűnik két kurátor nem igen félt a legendától. Vajon mit gondolnak ezek után a Delhi Zafírról a föld alatt?

A Fekete Orlov gyémánt

Ugye nem csak nekem tűnt fel, hogy a legszebb csecsebecsék Indiából származnak?

Bár lenne egy isten cimborám, – remélem a vőlegényem elolvassa –  aki megjutalmazna egy ilyen drágaszággal…

Na szóval, ez a fekete gyönyörűség, a Fekete Orlov is Indiából származik a maga 250 karátjával. A legenda úgy tartja, hogy egy indiai szentély közelében egy Brahma szobor szeme volt, amit képes kilopni egy szerzetes! Nem is csoda, hogy az istenek elátkozták a követ és igen hathatós lett az átok, mert a további tulajok mind sorra hunytak el. Önkezűleg.

A másik érdekes sztori a kővel kapcsolatban, hogy Nagy Katalin számára vásárolta meg Grigoríj Orlov, a cárnő szeretője 1772-ben, aki a követ a koronájába foglaltatta. És most jön a nem várt a fordulat: a cárnő kiábrándult a pasijából. Hát erre senki sem számított…

Mindezek után 1920-ban kivitték a követ Szentpétervárról, és 1932-ben az Egyesült Államokba költöztették. Az importőr, Mr. J.W. Paris április 7-én úgy döntött, leugrik a manhattani felhőkarcoló egyik felső emeletéről.

És a gyémántcsoda tudatra ébredt és ezt súgta mindenkinek, akinek a keze ügyébe került. Nadia Orlov és Leonila Galitsine-Bariatinsky orosz hercegnők nyakában ugyancsak megfordult a  gyémánt, hogy utána ők is ledobják magukat valami magas helyről. Nadia 1942. december 2-án, Rómában. Leonila egy hónapra rá.

De mi lett a pazar kaviccsal?  Egyesek arra voksolnak, hogy három darabra vágták, hogy megtörjön az átok. Mások szerint napjainkban is a Moszkvában van az orosz nemzeti kincs darabjai között. Megint mások úgy vélik, hogy a követ meghamisították, és hogy az átkozott, eredeti darab „szabadlábon” van és még mindig szedi áldozatait…

 

Képek: adiamor.com, diamond-boutique.co.uk, naturallycolored.com, edition.cnn.com, telegraph.co.uk