Nem ígérem, hogy elsőre átfog menni a lényege, ugyanis a filmben mindennek jelentése van. Egyszerűnek tűnik, nem egy magas költségvetésű, látványos filmnek, de első alkalommal talán csak pislogni fogsz, hogy „Most akkor mi van?” De ha megérted a benne rejlő tanítást, igazságot, a szimbólumokat, érezni fogod, hogy hatalmas ajándékot kaptál a Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavasz című filmtől.

A sztori

Ki-Duk Kim filmje nemzetközi elismerésben is részesült. A 2003-as dél-koreai filmnek két főszereplője van. Egy tó közepén található buddhista templomban él egy középkorú mester, illetve szerzetes, meg aprócska kis tanítványa, egy kisfiú, távol a világtól és a társadalomtól. Az évszakok az egy emberi élet főbb mozzanatait mesélik el.

Szabadon és békében élnek. Gyakran átcsónakáznak a tavon a közeli erdőbe, ahol a fiú egyszer jó ötletnek találta, hogy követ köt egy kígyóra, békára meg egy halra. Cserébe a mestere is rákötött egy követ, hogy megismerje tettének súlyát és közölte vele, hogy ezek után egész életében cipelnie kell a lelkében is a terhet.

Tavasszal a fiú megismeri a szerelmet. A mestere óva inti, merthogy a vágy, a szenvedély, sötét érzelmeket szül, mint a féltékenység, birtoklási vágy, ami pedig sötét tettekre sarkallja az embereket. Kezdésnek a szerelem arra veszi rá, hogy elhagyja a kolostort, de azután úgy hozza a sors, hogy visszatér, mert vezekelnie kell szellemi majd világi szinten. Azután pedig a fiúnak a mester helyébe kell lépnie.

dhakatribune.com

A kisfiú története valójában az ösztönök megfékezéséről szól. Jung is megállapította, hogy minden ember kollektív tudattalanjában a két legerősebb ösztön, az agresszivitás és a nemi vágy. A fiú csak akkor tud ezektől megszabadulni, ha kiéli őket és azután kezdődik meg a gyógyulása.

Ez egy erősen szimbolikus film. Minden évszak jelképez valamit: születés, fejlődés, virágzás, halál. Senki sem bújhat ki alóla, mindannyiunk életére hatással van testi és lelki szinten egyaránt. A végén, a már érett körbe lépett fiú önként veszi magára a követ (keresztjét, ha úgy tetszik) és megleli végre önmagát, a sorsát.

A kapuknak ugyancsak nagy szerepük van a filmben. A kapukon és ajtókon nincsenek kilincsek, zárak még csak nem is falakba vannak rögzítve. Mint tudjuk, a kapuk nyitnak és zárnak, ezáltal összekötnek és elválasztanak bennünket terektől, világoktól. A szentély szent és sérthetetlen. Míg a kinti világ egy betegségekkel, bűnözőkkel, káosszal, bűnös vágyakkal teli helynek azok alapján, amit megtudhatunk belőle a film alapján.

youtube.com

A mester jelenti a rendet, a békét, a harmóniát, a biztonságot, az erőt, a szentséget. A fiú a káoszt, a csapongó érzéseket és vágyakat, az ösztönt, az instabilitást, a félelmet, a gyengeséget és a világot. A filmben gyakran éppen ez a két világ találkozik, szemléltetve a különbségeket.

A film egyik kulcsszava a „lezárul”. Egyszer akkor jelenik meg, mikor a fiatal fiú öngyilkosságot kísérel meg, majd a mester megakadályozza és megbüntetni, mert a buddhisták hite szerint így ugyanerre szintre térne vissza a földi életbe. Az idős mester pedig rituális öngyilkosságot követ el, hiszen a megtette dolgát, bevégezte sorsát, feladatát a fiúval kapcsolatban, és belőle ezáltal buddha lesz.

Mit tanulhatsz a Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavasz filmtől?

A filmben erőteljesen jelen van a karma. A tetteinkért megfizetünk és magunkkal cipeljük őket. A sorsot (karmát) nem lehet megkerülni. A tanítványból mester lesz.

reelingreviews.com

A lét körforgásából nem olyan egyszerű kiszabadulni. Bizonyos dolgokat mindenkinek meg kell tapasztalnia – hiszen az vezet a megvilágosodás és bölcsesség felé. Ez a legnagyobb feladatuk is a buddhistáknak, hogy kitörjenek a földi szenvedésből, a világból, ami csupán illúzió. A víz az egyik kulcsszimbólum a filmben, ami maga az élet, semmi és senki sem létezhetne nélküle és folyamatos mozgásban van. A víz körforgása megegyezik az emberi élet körforgásával is. Ráadásul itt is felmerül a kérdés, ami a Szamszára című filmben is. Mi történik a vízcseppel, ha kikerül a tengerből? Vissza kell juttatni a tengerbe, ahová tartozik. Ergo a fiúnak is vissza kell térnie a sorsához, a kijelölt útjára.

A mester végig tudja, mi várható. Tudja, hogy a fiú kiéli agresszív vágyait az állatokon, tudta, hogy a beteg lányt, akit befogadnak, szerelemre lobbantja a fiút, mégsem tett semmit. Hiszen nem dolga megakadályozni mást abban, hogy megélje életét, járja az útját. Nem kívánta megfosztani a karmájától. Többször fel is ébred a nézőben a gyanú: mi van, ha a mester saját ifjúságának vétkeit éli át újra a fiú mellett, vagy akár a saját fiában? Mi van, ha azért ismeri jól annyira a kinti világot, mert maga is megjárta?

Más buddhista tanítások is megjelennek, minthogy az ösztönök, a vágyak nem sok jót szülnek és ez be is bizonyosodik a film szerint. De ezek átfordíthatóak pozitív minőségűvé, ha az ember kiéli vagy éppen kiüríti magát, elengedi őket és megleli a lelki békéjét. A tapasztalások pedig közelebb visznek a megvilágosodáshoz.

fraser.typepad.com

Ha az emberek kiszakadnak a megszokott környezetükből, új dolgokat tanulhatnak, tapasztalhatnak, magukba fogadhatják a vallást. Erről szól az is, mikor a rendőrök elmennek a fiúért, de a mester arra kéri őket, várják meg, amíg a fiú kivési, majd felfesti a buddhista Gyémánt szútrát, hogy meggyógyuljon a lelke. Eleinte hozzájuk a megszokott formájukat, de mégis hatni kezd rájuk a mester szellemisége, a buddhizmus békét teremtő hatása anélkül, hogy a mester bármit is mondana nekik és a végén még segítenek is a fiúnak.

A rendező szerint minden vallás lényege az (illetve akar lenni), hogy a boldogság és békesség a spirituális világban érhető el, világiban nem.

A film képi világa elég időt hagy nekünk gyönyörködni a természetben, felébreszteni a vágyat iránta és akár az iránt, hogy magunk is elvonuljunk, vagy legalábbis magunkba és ott keressük a bölcsességet, boldogságot és a békét.

thecochincollege

Ha tetszett a cikk, kövess minket Facebookon is!

Romantikus film a fekete és a szerelemi mágiáról – Virágok Völgye

Leadkép: imdb.com