Létezik egy olyan jelenség, amely „lélekvesztés” néven ismert, és minden korosztálynál, illetve nemnél előfordulhat. Az őslakosok évezredek óta ismerik a lélekvesztés fogalmát, amikor a lélek egy része kiszakad belőlünk vagy túlságosan legyengül egy durva traumatikus élmény hatására.
Hogyan következhet be?
Először is fontos tudni, hogy a lélek az anyagtalan isteni részünk, ami felerősödhet, elgyengülhet, visszahúzódhat, teret is változtathat és többdimenzionális is lehet. A lélekvesztés során a lélek legyengül, megtörik és akár le is válhat egy darabja. Ennek következtében az ember idegennek érezheti önmagát, a környezetét vagy az egész életét is.
Ez egy jelentős traumatikus esemény hatására jöhet létre. Lehet a testet érő baleset, halálos vagy legalábbis az életünket fenyegető betegség, szexuális bántalmazás és egyéb olyan tevékenységek során, amelyek a lelket finoman szólva is próbára teszik.
A sámánok szerint ilyenkor a lélek egy része leválik a túlélés érdekében. Emiatt érezhetjük magunkat üresnek, megtépázottnak. Ezért törhet ránk menekülési kényszer ebből a világból vagy hogy önpusztító tevékenységbe kezdjünk. Példának okáért, szenvedélybetegség alakul ki, mert droggal vagy alkohollal próbáljuk enyhíteni a fájdalmat, illetve kitölteni az űrt.
Ugyanakkor mi magunk is adhatunk a lelkünkből egy darabot, nem véletlenül mondják: „A férjem halálával a lelkem egy darabja is odaveszett.” De a folyamatos veszekedések, harcok is ugye „lélekölőek” lehetnek, akárcsak a se veled-se nélküled, illetve a különböző mérgező kapcsolatok is.
Hová tűnik a lélekdarab? A sámánok szerint a lélek ilyenkor más birodalmakba vagy alternatív valóságokba utazik, rosszabb esetben szellemek birtokolják vagy éppen az a személy, akinek „adtuk”. Más vélekedés szerint visszahúzódik a testünkben, csak nagyon mélyre.
A pszichológia ezt disszociációnak nevezi, ami egyfajta önvédelmi mechanizmus. Az alábbi példa segítségével mindjárt meg is érted:
Képzeld el, hogy egy kisgyermeket molesztálnak vagy bántalmaznak. Annak érdekében, hogy megbirkózzon a szörnyű tapasztalatokkal, a gyermek úgy „szökik” meg, hogy elhatárolja magát vagy leválasztja magát a helyzetről. Az önvédelem során a gyermek különféle alteregókat vagy teljesen más személyiségeket hoz létre magában. A pszichológiában ezt „többszörös személyiségzavarként” kezelik (ma disszociatív identitászavarként ismerik).
Minél több igaz rád a következő 21 jelből, annál biztos, hogy nálad is bekövetkezett a lélekvesztés:
- Bizonyos emlékeid blokkolva vannak vagy érzed azt, hogy semerre sem halad az életed.
- Durva depressziós időszakokat tapasztalsz.
- Úgy érzed, valami hiányzik belőled.
- Közömbösséget érzel önmagaddal és másokkal, az egész élettel szemben.
- A félelem vagy a szorongás állandóan jelen vannak a napjaidban. Reménytelennek érzed a helyzetedet.
- Már jó ideje álmatlanságtól szenvedsz.
- Eltévedtnek érzed magad.
- Más embernek érzed magadat egy sokkoló vagy traumatikus esemény után.
- Úgy véled, hogy elakadtál, netán képtelen legyőzni egy bizonyos problémát az életében.
- Csalódottnak érzed magad.
- Úgy érzed, mintha több “én” lenne benned.
- Alkohol-, kábítószer-, szex- vagy internetfüggőség alakult ki nálad.
- Méltatlannak érzed magad, nem hiszed, hogy szerethető vagy.
- Azt érzed, sötétség borult rád.
- Meg akarod találni az életed célját és értelmét.
- Értelmetlennek érzed az életedet.
- Távol tartod magadtól az embereket, nehogy megszeress valakit vagy függni kezdj tőle.
- A teljességre és az összetartozás érzésére vágysz.
- Néha úgy érzed, hogy nem te irányítod az életedet.
- Folyamatosan fáradtnak érzed magadat, testi és lelki szinten is, orvosi magyarázat nélkül.
- Szeretetre, elfogadásra vágysz.
Ha tetszett a cikk, kövess minket Facebookon is!
Ismered már a személyes lélekcsoportodat a lélek társaiddal együtt?
