De nem én. Nekem nincs 0-24-ben hívható jósnőm. Másnak viszont van, ami alapvetően nem baj. Egy bizonyos pontig. Hozzá kell tennem, mélyen hiszek a különleges képességű emberekben, hogy vannak olyan személyek, akik tényleg, igazán rendelkeznek valamiféle természetfeletti hatalommal, amelynek segítségével belelátnak a jövőbe. De még a kártyajóslásban is hiszek, ha tudom, hogy azt is egy megfelelő ember végzi, aki ért is hozzá. Na, akkor mi a baj? Nyilvánvaló. Nem mindenki ért hozzá, aki annak adja ki magát. Jósnak.

Írja nekem Laci szomorúan az üzenetet, hogy még mindig semmi hír a barátnőjéről. Azt mondta a kedvese, hogy jövő hét hétfőig dönt a kapcsolatukról. Érdekes, hogy pont aznap megy a jósnőjéhez… ugyanis még kapcsolatuk elején elmondta Lacinak, igen, van egy jósnője, akihez rendszeresen jár. Aki állítólag mindent tud és mindent megjósolt neki, – természetesen Lacit is – ezért maximálisan hisz benne.

Aztán ott van Klári. Megkérdeztem, sikerült-e döntést hoznia, hogy a férjét vagy a lehetséges új pasit válassza-e. Erre a válasza az volt: „Előbb konzultálok a jósnőmmel, és csak azután döntök!”

Remek. Persze úgy vettem észre, nem ő az egyetlen. Temérdek embert ismerek, aki előbb konzultál a jósnőjével, látnokával, gurujával és csak azután dönti el, mely partnert válassza, szüljön-e gyereket, váltson-e állást, befektessen-e, vagy visszaüljön-e az iskolapadba.

Ők azok, akik tudni szeretnék, hogy a következő hónapban már több pénzük lesz-e, hogy tetszenek-e a Ramónnak meg a Jolánnak, hogy van-e közös jövőjük, hogy megmarad-e az állásuk, megcsalja-e a férje.

Elhiszem, hogy lesz olyan olvasónak, akinek ezek banális kérdésnek tűnnek. Hogy van ezeknél fontosabb dolog is. Csakhogy ezeknek az embereknek ezek azok a bizonyos fontos dolgok. Ők képesek ezek miatt álmatlanul hánykolódni éjszakánkét meg agyérgörcsöt kapni.

Nem is számít most, hogy kinek, mi a fontos. Az emberek természetes vágya már hosszú évszázadok óta, hogy kifürkésszék a jövőt és vágyukat csak erősíti az, hogy néha felbukkannak olyanok, mint Nostradamus, Baba Vanga meg a kevéssé híres társaik, akiknek csakugyan sikerült. Vagyis lehetséges. (Azoknak mindenképp, akik nem szkeptikusok.) Érthető, ha őket kevéssé érdeklik a lehetséges III. világháború vagy egy újabb terrortámadás, beérik egy olyan jósnővel, aki nem akar nagyot mondani és prófétálni. Elég, ha az ő kis életét kiolvassa a jövőből.

Úgyhogy meg lehet érteni őket, hogy egy kis bizonyosságra, biztonságra vágynak. Hogy megmarad a munkahelyük, meg fognak gyógyulni idővel, jön majd a segítség, a nagy szerelem. Reményt kelt bennük akkor is, ha igaz, akkor is ha nem. Mert innentől kezdve mindegy, hogy azért történik meg, mert a valóban tehetséges jósnő megmondta vagy mert placebóként működött és a kuncsaft annyira hitt benne, hogy be is vonzotta, meg is teremtette magának. Ez ugye a jobbik eset. Meg persze, hogy biztonságra törekszik az anyagi helyzetét vagy a párkapcsolatát illetően, mert senki sem szeretné megégetni magát.

De szerintem az már nem egészséges, ha valaki egy lépést nem tud tenni a jósnője nélkül. Ha minden egyes döntését az ő segítségével hozza meg. Mindegy, hogy igazi jósról vagy szélhámosról beszélünk, nem normális. Ez a mi életünk, mi irányítjuk. Nem élheti más helyettünk. Nekünk kell meghozni a döntéseinket. Kockáztatni kell és vállalni a felelősséget a döntéseinkért.

Hiszen mi van, ha mégsem jön be a jóslat? Ha elúszik a lehetőség? Hogyha az derül ki, hogy rosszul döntöttünk? Természetesen a jósnak mindig mentsége lehet, hogy menet közben megváltozott a jövő, amit folyamatunk mi magunk írunk és a látnok is csak a lehető legvalószínűbbet látja, ami be fog következni. Csakhogy mi van akkor, ha esetleg valóban egy csaló miatt buktunk milliókat a tőzsdén? Olyankor már egyből a jós tehet róla, legalábbis az esetek többségében úgy is őt vádolják meg az emberek a kudarcért. Pedig ha szemfényvesztő, ha nem, saját magukat kellene. Mert ők bíztak meg benne, ők fordultak hozzá. Tessék megenni a levest, amit főztek.

Nem baj, ha hiszel a jóslásban, és a jósokban. Ha van egy személyes jósnőd. Tök jó, ha megbízható, ha tényleg tud, akkor van egy személy, aki terelgethet, útmutatást adhat, mert inkább lenne a feladata. De legalább ne csak és kizárólag arra alapozd a döntéseidet, amit ő mondd. Kivéve, ha tényleg minden egy szavas szentírás és az pontosan úgy történik már évek ahogy, mondja. Akkor még én is meghajolok előtte. Csak azt mondom, ne add ki az életedet az a kezeid közül. Ne ő döntsön helyetted, hanem te! Ne akard megbánni a döntéseidet azután, hogy az ő szavára elfuseráltad az életedet…

Ha tetszett a cikk, kövess minket Facebookon is!

Jóslás etikett 8 pontban – Kihez menjek és egyáltalán beválik?

Leadkép: twitter.com

Gifek: imgur.com