Tegye fel a kezét az, akivel gyakran megesik, hogy elbambul, átlép a saját képzelt világába és egyszer csak azon kapja magát, hogy eltelt tizenöt perc? Vagy állítólag beszéltek hozzád, de ebből semmit sem észleltél? Netalántán meg kellett paskolni a pofidat, hogy visszazuhanj a „mozizásból”? Ha veled IS megesett már, vagy akár majdnem mindennap elvonulsz a te kis álombéli valóságodba, akkor egy felől hadd gratuláljak neked, mert akkor biztos fantáziadús ember, illetve ajánlom a Ben Stiller által rendezett, az ő főszereplésével készült filmet, mert tutira érezni fogod, hogy végre megértenek.

Walter tipikusan az a hétköznapi szürke egér, aki csak dolgozni jár, mint negatívkezelő, eredménytelenül társkeresőzik és nincs más élete. Ellenben a fejében egy hős, egy szupermanus, aki hihetetlenül izgalmas élettel rendelkezik. Elképesztően fantáziadús, hatalmas álmodozó, de természetesen a valóságban mindebből semmit nem mer megélni. Egészen addig, míg a magazin fő fotóriportere Sean O’Conell (Sean Penn) el nem küldi az utolsó képtekercset, ami tökéletes és méltó befejezése a csődbe ment magazinnak. Még ajándékot is küld Walternek, aki igazán megérti munkáját, a fényképészet lényegét. Csakhogy nincs meg a képtekercs. Megkonzultálja a dolgot szíve hölgyével, akit a társkeresőn próbált meg felszedni, de kénytelen lesz személyesen megtennie, ha már úgyis kollégák.

Cheryl (Kristen Wiig) segít összerakni a kirakóst, így derül ki, hogy a szóban forgó személy Grönlandon van. Megkezdődik az események sorozata. Mitty végre felébred, elrepül Grönlandra, ahol egy részeg pilóta tovább viszi egy hajóra, de félresikerül az ugrás és egy cápával kell megküzdenie. Utána ott van, ahol lennie kell, a hajón, amire a nyomok vezették, és ami elviszi Izlandra, ahonnan meg majd a kitörő vulkán elől kell menekülnie miközben a társkereső cégtől, miközben a koordinátor folyamatosan hívogatja, hogy fel kellene turbóznia a profilját, hogy nagyobb látogatottsága legyen és persze ezektől a sztoriktól egyből meg is szalad Walter szekere.

Mindezt már nem képzeli, végre összeszedte magát, mert változtatni és ennek jutalma a csodálatos a kalandok. Végül Seannek nyoma vész, letörten haza megy, ahol a drága anyukájától kap egy lelki fröccsöt, és ismét felkerekedik Afganisztánba, tortával lekeni a hadurakat, és a Himalája fél csúcsán megleli Seant munkaközben, amint egy hópárducot készül lefotózni. Itt el is hangzik egy gyönyörű mondat arról, mit jelent megélni valamit. Nem a kép a fontos, ha tetszik a látvány, akkor inkább gyönyörködöm. Nem hagyom, hogy a kép elvonja a figyelmemet. Átadom magam.

És természetesen az eltűnt utolsó kép is meg kerül…

 

Egy elejétől a végéig nézhetős, izgalmas, szórakoztató, gyönyörködtető és elgondolkodtató film ez. Kifejezetten jól áll Ben Stillernek a komolyabb film és így sokkal megnyerőbb, amint általában azok, amikben egy szerencsétlen félnótás, flúgost játszik. Vannak komoly szellemi értékei a filmnek, példának okáért, amit idéztem, de önmagában az egész alkotás mondanivalója az, hogy merj élni, változtatni, légy bátor és kreatív és akkor nem csak képzelni, hanem meg is fogod élni az álmaidat.

Ha tetszett a cikk, kövess minket Facebookon is!

Képek: rippleeffects.wordpress.com, cinelandpantelis.gr, empireonline.com, giphy.com, indiewire.com, youtube.com