A női magazinok tele vannak „jobbnál jobb” tippekkel a szakításokat illetően. Annyira jól meg vannak fogalmazva, hogy néha még el is hisszük, hogy tényleg beválnak. De az igazság az, hogy nem. Akárki akármit mondd, nem működik. Hiába telik az idő, mintha minden egyre rosszabb lenne. Azt kívánjuk, bárcsak lenne egy gomb, amely kikapcsolja az érzéseinket. Vagy egy varázserő, amellyel kitörölhetnénk az emlékeinket. De sajnos nincs. A poklot bizony végig kell járni.

Vannak szakítások, amelyekre csak egy kis pityergéssel vagy néhány doboz jégkrémmel reagálunk, míg mások a mélybe taszítanak. A kénszag és a tűz birodalmába. Nem találjuk a helyünket, fogalmunk sincs mit rontottunk el, mit tehettünk volna másképp. Igen, rögtön magunkban keressük a hibát. Kezdetben. Aztán pedig már mindenki másban.

Megoldás? Mintha nem is létezne.

Vigasz? Összeforrt az alkohol, a jégkrém és a barátok szavakkal.

giphy.com

Noha ezek kiutat kínálnak egy rövid időre, nem fogják gyökerestől kitépni a problémát. Sőt, semmi sem fogja. Még az idő sem, csak segít rájönni, ki is vagy valójában. Egyedül. Nélküle.

Azt szokták mondani, hogy a szakítást követően végig kell szenvednünk a gyászidőszakot. Nos, ez tényleg így van, de nem mindegy, hogyan tesszük ezt: párnákba süppedve talpig jégkrémesen, vagy állat felszegve, mint egy igazi nő. Mert az vagy. Te is, én is, mindannyian. Egy csodálatos, gyönyörű és erős nő, aki bármilyen nehézségen képes túllendülni.

Nem hiszed? Na, ez itt a baj.

Egyszer az apukám azt mondta, hogy nem kell látnod a fényt az alagút végén elég, ha hiszel abban, hogy ott van. És valóban. Néha tényleg elég, ha hiszel. Ha bízol abban, hogy a többnapos vagy hetes sötétséget követően vár rád valami csodálatos.

goodreads.com

Ismerd meg magad! Csináld azt, amit szeretsz! Foglalkozz magaddal! Úgy igazán… A lelkeddel, a testeddel, a benned élő nővel. Mert a nehéz pillanatokban is oda kell tudnod állni a tükör elé, belenézni a saját szemedbe, és azt mondani: létezik kiút, a kulcs a kezedben. Amikor erre rájössz, amikor tanúbizonyságot teszel az erődről, megkönnyebbülsz. Ha teheted, utazz el valahova! Csinálj valamit egyedül, és élvezd ki a pillanatot, mert bármire képes vagy.

Nézz a tükörbe, és mondd el, mennyire keménynek tartod magad. Mondd el a nőnek, aki visszanéz rád, hogy becsülöd és csodálod az ereje miatt. Mert egy harcos. Ugyanis bár a szakítás földre kényszerítette, fel fog tudni állni. Vissza tudja szerezni régi önmagát, régi fényét. A barátok megléte nagyon jó, hiszen ki kell beszélned magadból a fájdalmat, de az út utolsó kilométereit egyedül kell megtenned. Lépésről lépésre.

A legfontosabb, hogy önbizalmat nyerj, és előre tekints. Ha a kapcsolatból nem nyertél semmit, ha csúnya vége lett, akkor is csak a jelen számít. És lehet, hogy most fáj, ám sajnos vannak dolgok, amiket akkor is meg kell tenni, akkor is át kell élni, amikor nem akarjuk.

buzzfeed.com

Akár veled, akár nélküled, az élet megy tovább. Te döntöd el, hogy szomorúan vagy vidáman leszel a részese. Persze nem azt mondom, hogy már a szakítás másnapján folytasd a harcot… Nem! Sírd ki magad! Tombolj! Üvölts és csapkodj, ha kell! Tudod, milyen jól ki lehet adni a feszültséget azzal, ha párnával ütlegeled az ágyat és a szekrényeket? Őrülten hangzik, nem igaz? Igen, valószínűleg, viszont baromi jó érzés! És egyébként sem lát senki, akkor meg nem mindegy? Add ki magadból az indulatot, hullj szét darabjaidra, de utána… nyújts MAGADNAK segítő kezed, és szedd össze elhullott lényed szilánkjait. Mert ezt senki más nem fogja megtenni helyetted.

És nem is kell.

Ez a te feladatod.

Én hiszek benne, hogy megtalálod önmagadban az erőt. Ennyi pont elég az első lépéshez…

Ha tetszett a cikk, kövess minket Facebookon is!

Leadkép:  freepik.com