Aphrodité üzenete: Legyen ez a nap a szerelemé. Nem kell Valentin-nap vagy évforduló ahhoz, hogy okot találj a szerelem ünneplésére. A párban élők adjanak ma hálát a kedvesükért. Köszönjék meg neki a segítségét, hogy jelenlétével minden nap gazdagabbá teszi a közös életüket. Beszélgessenek ma kapcsolatukról, mert ma könnyen szót érthetnek és sikeresen köthetnek kompromisszumokat.

Az egyedülállók se csüggedjenek, sőt, legyenek ma is résen, mert nem tudhatják, hogy nem-e pont ma ismerik meg a lelki társukat. Tegyenek egy bátor lépést, kezdeményezzenek, írjanak rá kiszemeltjükre, mondjanak el egy imát nekem és én mielőbb szerelmet hozok az életükbe!

Mond ki ma minél többször – természetesen szívből – a szeretlek szót, aranyozd be vele mások napját és meglátod, nem marad el a hatása rád nézve sem! Adj szeretetet ahhoz, hogy kaphass is!

Kicsoda Aphrodité istennő?

 A görög Aphrodité a szerelem, a szenvedély és a szépség istennője. A római mitológiában viszont Vénusszal azonosítják, éppen ezért Aphroditéhoz társítják a Vénusz bolygót. Neve a görög „aphrosz”  szóból származik, ami annyit tesz „hab”. Ugyanis kétféle monda is kering az istennő születése kapcsán. Az egyik szerint, Kronosz kasztrálta az apját, Uranoszt, a nemi szervét az óceánba vetette és egy kagyló sodródott elő a habokból Ciprus szigetére, amiből Aphrodité született. Mikor kilépett a partra, a léptei nyomán növények és fák keltek ki a földből. Ezért tulajdonítják neki a mirtuszt, gránátálmát, és mentát is. Szent állatai közé pedig a veréb, hattyú, nyúl és a delfin tartozik.

A férje Héphaisztosz, a nem túl szalonképes vulkán és kovácsisten, aki ékszerekkel halmozta el feleségét és egy mágikus övvel, amit ha viselt, senki sem tudott neki ellenállni. De szépsége e nélkül is messze földön híres volt, és ha emlékeztek rá irodalomóráról, akkor rémlik talán a történet, mikor Parisz neki adta az aranyalmát, mert őt találta a legszebbnek, és mert Aphrodité odaígérte neki szép Heléna szerelmét, aminek okán kirobbant a trójai háború.

Aphrodité egy életvidám, társaságot kedvelő istennő, akiből árad a szexualitás. Nem meglepő, hogy volt neki egy nagy szerelme is, méghozzá Arész, a háború istene, akitől Eróst és Anterósz fiai születtek.

Az ókori Hellászban hatalmas ünnepeket – aphrodisziászokat – tartottak a tiszteletre, amik meglehetősen buja ünnepek voltak, ahol Aphrodité papnői erotikus tánccal örvendeztettétek meg a jelenlevőket és olykor el is csábították őket… de amit tettek, az szakrális prostitúciónak, szent szexnek számított – ergo nem minősültek sima szajháknak –  mert egy ilyen papnővel történt szeretkezés áldozat volt az istennő részére.

Összefoglalva a szerelem, szépség, szenvedély, érzékiség, szexuális gyönyörök, szex és a nőiesség istennője.

Hogy ne maradj le a napi üzenetekről, kövess minket Facebookon is!

Leadkép: xshyfc.com