Bárki képes megtalálni, illetve megteremteni a lelki békéjét. Ehhez néha bizony el kell jutnia az embernek a mélypontra. Amikor teljesen kiürül, megszabadul a félelemtől, a kétségektől, a haragtól, a stressztől, a szorongástól, akkor létrejöhet a béke. De természetesen nincs szükség idegösszeomlásra ahhoz, hogy az ember meglelje a belső békéjét.
Mi a belső béke?
A belső béke az, amit akkor érezünk, amikor testünk, szívünk és lelkünk nyugalomban van. Ahelyett, hogy önmagunk és mások ellenőrzésére vagy az ellenállására törekednénk, a mélységes elfogadás, a megbocsátás, az együttérzés és a szeretet érzését tapasztaljuk. A belső béke egyet jelent a valódi természeteddel és a lelkeddel való kapcsolattartással. De fontos tudni, hogy a belső béke csak és kizárólag a jelen pillanatban valósulhat meg!
Hogyan teremtheted meg a belső békét?
1. Ne erőltesd!
Először is fontos, hogy ezt ne erőltesd. Nem kell „rágyúrni”. Az önmagunk folyamatos fejlesztésének, javításának és gyógyításának vágya egyfajta taposómalommá válhat (méghozzá nagyon gyorsan!), amely csapdába ejt bennünket. Nincs ebben semmi rossz, de nem szabad siettetni a folyamatot. Ha megérted hogy nincs okod sietni, feloldódsz a stressz alól és megízleled a békét.
2. Ne várd el, hogy az emberek megváltozzanak körülötted
Ne arra várj, hogy a környezeted megváltozik és hozzásegít téged a lelki békédhez. Csak te segítheted magadat hozzá. Boldogtalanságunk nagy része az elvárásokból fakad. Márpedig az elvárások semmit sem tesznek hozzá az életünkhöz, senki sem fog csak úgy megváltozni a kedvünkért és nem is várhatjuk el. Nem feladatunk másokat megváltoztatni. Az emberek csak akkor változnak, ha ők maguk önszántukból, szabad akaratukból úgy döntenek. Ennek megértése a belső béke kezdete.
3. Engedd el a haragot
A harag, a neheztelés megmérgez, de még függőséget is okoz. Sokan megszállottan elraktározzák mások múltbeli hibáit, akár azért, hogy saját magukat igazolják. De a halálos ágyadon valóban érdekelni fog, hogy kinek van igaza és kinek nincs? A harag megtartása nemcsak infantilis dolog, de elvonja a figyelmet a valódi és fontos dolgokról. Engedd el hát a múlt sérelmeit és kezdj új fejezetet! Bocsáss meg magadnak és másoknak is!
4. Foglalkozz az érzelmeiddel
Egyikünk sem szeret kellemetlen érzelmeket érezni, ezért nagyon gyakori hogy elnyomjuk, ellenállunk vagy elkerüljük őket. Sajnos ez érzelmi elfojtást hoz létre, ami gátolja a belső békét. Csak azért, mert érzéseid átmenetileg eltűnnek még nem jelenti azt, hogy teljesen megszűntek. Valójában minél tovább elnyomod őket, annál nagyobbra nőnek. És minél nagyobbak ezek az érzelmek, annál inkább növeli a belső béke rendkívüli hiányát. Légy együttérző önmagaddal és az érzelmeiddel szemben.
5. Ne időzz túl sokat a múltban vagy a jövőben
A valóság az, hogy a múlt és a jövő nem létezik ebben a jelen pillanatban. Ami felett hatalmad van, ami igazi, az a MOST. Azáltal, hogy elveszünk a múltbeli sajnálkozásokban vagy a jövőbeli félelmekben, teljesen elveszítjük a kapcsolatot a megalapozott jelen pillanattal. Elkerülhetetlen így a szívfájdalom, a feszültség és a túlterhelés, ami felőrli a lelki békédet.
Minél inkább megrekedünk a múltban, annál kevésbé tudunk igazán teljes életet élni a jelenben. Ugyanez vonatkozik a jövőre is. Az egyikért már nem tehetünk semmit, a másik pedig még be sem következett.
Bármelyikben is „élsz”, nem a jelenben vagy és ez a legnagyobb baj. Ha nem vagy itt, nem lehetsz boldog és békés.
6. Ne légy irányításmániás
Ha megszállottan vágysz arra, hogy mindent irányíts, próbálsz mindent kézben tartani, minden eshetőségre felkészülni és előre megjósolni az eseményeket, az természetesen egyenlő a rengeteg stresszel és szorongással – ami a belső béke ellentéte. Az irányításvágyat a félelem szüli. Nem bízol önmagadban vagy a környezetedben élőkben. Attól félsz, ha elengeded az irányítást, valami rossz fog történni veled.
7. Ne akarj másoknak megfelelni
A belső béke abban a pillanatban kezdődik, amikor úgy döntesz hogy nem engeded meg, hogy egy másik személy vagy esemény irányítsa érzelmeidet. A másoknak való megfelelni vágyás nagy probléma társadalmunkban. Hagyjuk, hogy a mások véleményétől való félelmünk irányítsa életünket. Mások vélt gondolatai börtöncellává válnak. Ebben az esetben az önértékelésünknek és önszeretetünknek olyan gyenge alapjai vannak, hogy szinte mindig rajtunk kívül álló forrásokból keressük a szeretetet és a bizalmat. Tanuld meg elfogadni és szeretni magadat úgy, ahogy vagy. Ettől még lehetsz tekintettel másokra, de te légy az első. Elsőként önmagadat kell boldoggá tenned.
8. Engedd el a mártír vagy áldozat szerepét
A mártír vagy áldozat szerepének felvállalása bármilyen körülmények között önszabotázsnak számít. Az áldozat az, aki azt hiszi, hogy nincs személyes hatalma, és a sors áldozata. Az önsajnálat határozza meg őket. A mártír pedig az a személy, aki szükségtelenül feláldozza magát másokért, és ezt manipulációként használja. Az önfeláldozás határozza meg őket. Mindkét szerep fenntartja a káoszt és a stresszt – a belső béke ellentétei.
Gondolj arra, hogy milyen hiedelmeid vannak önmagadról, másokról, az életről és szüntesd meg.
9. Bocsáss meg magadnak és másoknak is
Ha nem vagy hajlandó megbocsátani magadnak a múltbeli hibáidért, vélt kudarcaidért vagy hiányosságaidért, az gyakran alacsony önbecsülést eredményez. És amikor ennek az alacsony önbecsülésnek a gyökereihez megyünk, gyakran találunk mérgező alapvető hiedelmeket. Sajnos az önmegbocsátás hiánya azt jelenti, hogy nagyobb valószínűséggel ragaszkodsz mások iránti nehezteléshez és keserűséghez.
Tanulj meg önmagad legjobb barátjává válni. Kezd el az öngondoskodást és az önszeretet. Ne feledd, milyen fontos, hogy kedvesen bánj magaddal.
10. Nem kell „tökéletesnek” lenned
A perfekcionizmus elősegíti a krónikus stresszt és a kiégést. Idő- és energiapazarlás az, hogy görcsösen igyekezz másoknak megfelelni és tökéletes legyél. Már csak azért is, mert senki sem lehet tökéletes. Ne feledd, hogy az életben nincs tökéletesség, hiszen az élet a növekedésről és a változásról szól. A tökéletesség viszont egy változatlan állapot, amit még csak el sem érthetünk.
Nem baj, ha tökéletlen vagy, ha vannak hibáid. A tökéletlenséged elfogadása segít abban, hogy több belső békét érezz.
11. Engedd el az igazad szükségességét
Kimerítő folyamatosan megvédeni azt az igényt hogy jobbnak, okosabbnak érezd magadat másokhoz képest. Ha felvállalod annak lehetőségét hogy esetleg tévedsz, az nyitottságot, empátiát, alázatot és belső békét szül. Nincs mindig igazunk és ez így van rendjén. Értsd meg, hogy valójában tanulhatsz és fejlődhetsz azáltal, ha elfogadod hogy tévedsz.
Fotó: unsplash.com
Forrás: lonerwolf.com
