A wicca egy népszerű vallás, ami megérdemel egy kis figyelmet. Gyakorlói a modern boszorkányok, akik előszeretettel pártolják a Nagy Istennőt és mellette az isteneket.
Bár hazánkban is kedvelt vallásnak számít, főleg Amerikában hódít magának egyre nagyobb teret, ahogy sok más országban is. Mindenesetre érdemes vele foglalkozni, mert bárhol belefuthatsz egy követőjébe.
Alapvetően egy ősi alapokon nyugvó újpogyány vallás. A brit Gerald Gardner kezdte népszerűsíteni 1954-ben azok után, hogy maga is beavatást nyert. Valószínűleg úgy történt, hogy mindig is volt boszorkányság, csak az üldözések miatt felhagytak vele vagy nagy titokban művelték, majd mikor végre megnyugodtak a követői, hogy nem lesz belőlük égetett pillecukor, előmerészkedtek, hogy tovább áldozzanak vallásuknak.
Maga az elnevezés feltehetően az óangol wicca szóból származik, ami boszorkánymestert vagy varázslót jelentett és ebből a szóból alakult ki a mai modern ’witch’. Gardner 1939-ben hallotta először a szót attól a csoporttól, amely beavatta a vallás tanaiba.
Természetesen ez a vallás is több ágra bomlott, az egyik, az „alap” a Gardneriánus wicca. Szerintük csak az lesz wicca, akit beavatnak. A gardneriánus irányzat hívei a Holdistennőt és a Természet Urát tisztelik és a covenek három beavatási fokozattal rendelkeznek. Szertartásaikat égruhában, azaz meztelenül végzik. Ennél a pontnál említeném meg, hogy a beavatott wiccák hagyományos csoportjait covennek hívják. A covent egy főpapnő és egy főpap vezeti, sok esetben házaspár.
Ellenben az 1960-as évektől kezdve a nem beavatottak is elkezdték ezt a megnevezést használni magukra, ők az eklektikus wiccák, akiknek a vallási rendszerük is eltér. Általában magányosan végzik tevékenységüket egyszemélyes vallást alakítva ki maguknak. Tudásukat főleg könyvek, előadások vagy az internet segítségével szerzik, esetleg más eklektikus irányzatúakkal társulnak.
Miben hisznek a wiccák?
Itt hadd említsem meg ismét, hogy több irányzat van, lehetnek egymás között eltérések a hitet és a szertartásokat illetően, de az alaphitük, nézeteik, kulcsfontosságú elveik megegyeznek, mint amilyen a két legfőbb törvényük:
„Ha nem ártasz vele, azt tégy, amit akarsz.”
Ehhez jön a háromszoros törvény: „Bármit is cselekszel, jót vagy rosszat, háromszorosan kapod vissza.”
Állítólag ezt a törvényt Doreen Valiente alkotta, mivel két tanítványa rendszeresen etikátlanul végezte dolgait. Emellett Doreen előírt még nyolc erényt, amit a Charge of the Goddess című versében fogalmazott meg, amik a következők: szépség és erő, hatalom és együttérzés, büszkeség és alázat, öröm és tisztelet.
Tehát, ami a gyakorlati részét illeti, a legtöbb wicca több istenhívő, vagyis még emlékeznek a régi isteni panteonokra. Mások duoteisták és választanak maguknak egy férfi és egy nő istenséget, mert az Úrnő és az Úr egységében hisznek. Ők annak a hívei, hogy minden kultúra összes istensége, az Úrnő és az Úr (vagy egyedül az Úrnő) egy-egy aspektusa. Ez jellemző az eredeti ágazatra is. Úgy tekintenek az Úrnőre, mint aki mindenütt jelen van, mindent áthat, az Úr pedig az élet szikrája, aki egyszerre a szeretője és gyermeke. Szerintük az isten és az istennő egymást kiegészítő ellentétek.
De olyanok is akadnak, akik egyisten hívők, és csak a Nagy Istennőt, az Úrnőt ismerik el, mint amilyenek a Dianikus Wiccák, akik szerint az istennő egymagában is teljes és nem ismernek el férfi isteneket. A nevük Diana istennőtől származik, és ez a csoport nem tart igényt beavatásokra. Bár gyakran feminista, leszbikus mozgalomnak titulálják, férfiak is csatlakozhatnak hozzá.
Továbbá megtartják az év nyolc nagy ünnepét és az esbatokat (telihold és újhold ünnepe). Persze itt már lehetnek eltérések ágazatonként. Ugyanakkor nem csak saját ünnepekkel, hanem szertartásokkal is rendelkeznek: van saját házasságkötő szertartásuk, válási ceremóniájuk, keresztelőjük és gyászszertartásuk is.
Több wicca hite szerint az istenek képesek megjelenni emberi formában, így akár megtudnak nyilvánulni a főpapnőn és a főpapon keresztül a szertartások alatt is.
További irányzatok
Alexandriánus wicca: Alex és Maxine Sanders alapította a 60-as években és szertartásaikat szintén meztelenül végzik. Az Alexandriánusokat és Gardneriánusokat tartják a tradicionális irányzatnak. Az angolok is ezeket a hagyományokat követik.
Kelta wicca: Ez az ágazat a kelta panteon és hitvilág (pl.: tündérek) tiszteletét ötvözi a wicca vallással.
Tündér-wicca: Ez az amerikai ágazat és tündérmágiát használnak, miközben a Csillagistennőt tisztelik.
Seax-wicca: Az északi és germán népek isteneit tiszteli. Raymond Buckland, az első amerikai Gardneriánus alapította.
Pannon Wicca: Magyarországon 1998-2003. között alakult a „Világfa” Ezoterikus Klub és abból vált ki. A 2006-ban alakult természetközpontú Pannon wicca célja a Kárpát-medencei őshit feltámasztása. A Pannon-medence ősi népeinek hagyományát viszik tovább, ahogy természetes és népi gyógyítást, rítusokat és mágiát is.
Családi wicca: Vannak wiccacsaládok, ahol nemzedékről nemzedékre száll a vallás és a tudás. Emiatt eltérő lehet a többi ághoz képest. Itt a szülők wicca szellemben nevelik a gyereket, átörökítve számára a tudást és a hagyományokat. Sőt, akár a különleges képességeket is, amik szintén öröklődhetnek. Ilyen esetekben számon szokták tartani a család többi boszorkány felmenőjét.
Fotó: pexels.com
