Miről ismerni meg a valóban spirituális embert? Mi különbözteti meg a hamis, divatból lett spirituális egyéntől? Erre kaphatsz most választ!

1. A spirituális egyén ugyanolyan ember, mint a többi

Kezdjük az alappal. A spirituális ember ugyanolyan vérző-lélegző emberi lény, mint a többi, és ezt ő maga is vállalja. Gondolkodásmódban, illetve szellemi szinten térnek el a többi emberhez képest, de faji szempontból ugyanolyan ember.

2. A spirituális ember kicsit kilóg a sorból

Bár ugyanolyan ember, mint mások, az említett gondolkodásmódja és eltérő szellemi szintje miatt kicsit kilóg a sorból, illetve kitűnik az átlagból. Már csak azért is, mert sokan szeretnek szimbólumos ékszert hordani, vagy keleties stílusban öltözködni. Általában már a megjelenése is elárulja.

Vannak, akik szeretik hangsúlyozni, hogy ők spirituálisak, míg mások nem. Egyesek bátran hangoztatják, hogy azok, vagy legalábbis felmerik vállalni, nem törődve azzal, hogy esetleg ők lesznek a munkahelyük “flúgosai”. Mások viszont megtartják maguknak nézeteiket és csak akkor beszélnek róla, ha kérdezik.  Egyikkel sincs baj. Nem ez alapján kell megítélni őket.

3. A spirituális embernek nem kötelező vallásosnak lennie

Attól még, hogy egy ember spirituális nem jelenti azt, hogy vallásos is. Bár kétségkívül a kettő gyakran összemosódik. Ugyanis lehet egy spirituális ember egyszerre buddhista, hinduista, keresztény, boszorkány, wicca, meg amit még el lehet képzelni.

Ugyanakkor nem minden spirituális személy választ magának vallást. Valaki egyszerűen csak hisz a Vonzás Törvényében, a pozitivitásban, a meditáció, a mantra és az Univerzum erejében. Vagyis úgy választ magának eszmét, utat, hogy nem köti azt egy vallási irányzathoz.

4. Folyamatosan törekszik a fejlődésre

Tudatosan törekszik arra, hogy jobb ember váljék belőle, megszabaduljon az igazán rossz szokásaitól, amelyek hátráltatják. Törekszik önmagának megismerésére és rejtett képességeinek kiaknázására. Szeretné magasabb szintre emelni a tudatát, a rezgésszintjét, és nemcsak lelkét, de testét is ápolja, hiszentudja: mind a kettő ugyanolyan fontos.

5. Mindig van célja

Nem éppen azok az emberek, akik csak úgy lógnak a levegőben, hogy majd lesz, ami lesz. Mindig találnak maguknak célokat. Sokan szeretnek küldetést választani maguknak – vagy követik a felismert sorsukat – és aszerint élnek. Másoknak segítenek, gyógyítanak, csodákat tesznek.

Míg mások kisebb célokat tűznek ki maguknak. Fejlődni, megismerni önmagukat, beteljesíteni vágyaikat, álmaikat.

És minden cél ugyanolyan értékes

6. Nem minden spirituális akar világot menteni

Nincs abban semmi kivetnivaló, ha nem akar mindenki hős lenni, másokat megmenteni vagy jót tenni a világban. Igaz, sokuk  valamilyen szinten igenis törekszik arra, hogy akár kicsit, akár nagyot, de hozzátegyen a világ szebbé és jobbá tételének.

Továbbá vannak maguknak való spirituális emberek, akik csak a saját életüket szeretnék jobbá tenni, ami ugyanancsak elfogadható.

7. A spirituális ember is hibázhat

Attól még, hogy valaki spirituális, nem egyenlő azzal, hogy minden pillanatban a megtestesült jóság, tökéletesség és szeretet. Igen, sokan törekednek erre. De nem mindig jön össze, illetve vannak időnként „szünetek”. Ez nem azt jelenti, hogy , akkor gonosz. Csak ember. Még érnie kell. Bocsánatos „bűn” az, ha egy alapvetően spirituális ember hirtelen rosszat kíván annak, aki mondjuk állatokat bántalmaz kedvtelésből. De az is ugyanolyan bocsánatos, ha elkapja azt, aki tönkre tette az autóját. Attól még hogy valaki spirituális: hibázhat. Lehetnek gyenge pillanatai, mikor először nem a szeretet jut eszébe azzal kapcsolatban, aki bántotta a gyerekét. Ugyanúgy követhet el hibákat, mint bárki, hiszen nem tökéletes, de ezt be is vallja. Ám azt is tudja, hogy épp az ilyen hibákból fog tanulni.

8. A spirituális ember is tud élni

A spiriualitás és az élet élvezete nem zárja ki egymást. Egy nagyon bölcs ember is megihat hétvégente egy sört, vagy elmehet a barátaival szórakozni. Nincs ezzel semmi baj. Ahogy azzal se, ha valaki aszkéta életet él. Mindenki másképp találja meg önmagát. Hiszen az élet megélése rendkívül sok tapasztalattal járulhat hozzá az életünkhöz.

Vannak, akiket az nemesít, hogy elvonultan élnek a világtól, kerülik a káros, egészségtelen életmódot, csak azt veszik meg, ami létszükség és a minimumon élnek. Megbecsülés és tisztelet jár nekik is, ahogy azoknak is, akik mernek élni és kalandozni.

9. A spirituális személy is lehet néha negatív

Egy spirituális ember általában türelmes, békés, végtelenül optimista és pozitív. Mint egy mini Buddha. De semmi gond azzal, ha olykor elgurul a gyógyszerre és elrohassza a fügefát, mint haragos Jézus. Attól még nem lesz kevesebb, ha néha mérges lesz, depressziós, rosszkedvű vagy haragos. Hiszen ember, aki éppen érik, tanul, fejlődik.  Ezek mutatják meg a hibáit, gyengeségeit, miben kell még fejlődnie és változtatnia. Ha jó úton halad, úgyis egyre kevesebbszer fut bele ilyen helyzetekbe.

10. Tudatosan él

A spirituális egyének tudatosan élnek, nem pedig napról-napra, hogy majd lesz valami. Odafigyelnek önmagukra és a környezetükre. De minden tettüket meg tudják magyarázni, szinte semmit sem tesznek ok nélkül. A lehető legtöbbet próbálják meg kihozni az életükből, nem ragadnak le a rossz kapcsolatokbanl, vagy azoknál, amik már nem szolgálják.  Ügyelnek arra, hogy elengedjék az elavult és visszatartó hiedelmeiket. Rendszeresen tartanak önvizsgálatot. Nem félnek a változástól, ugyanis tudják, hogy az élet része.

Ha tetszett a cikk, kövess minket Facebookon is!

Ezt olvastad már?