Érzelmi intelligenciahiány jele az, ha egy gyerek állatot vagy embert bántalmaz. Bizonyos esetekben a nevelés hiánya is lehet az ok, de családi problémák is állhatnak a háttérben. Ám tagadhatatlan, hogy rengeteg a beteg, érzelmileg és valószínűleg értelmileg is fogyatékos gyerek, fiatal.
Nehogy azt higgyük, hogy áááá, csak egy-egy, mert mondjuk egy hónapban két ilyen riportot látni, olvasni. A többiről csak azért nem készül, mivel nincsenek szemtanúk vagy videófelvételek.
2020-ban egy biztonsági kamera rögzítette, ahogy három fiú bántalmazott egy kismacskát. Őszintén megmondom, elkezdtem megnézni, de beletekertem. Egyszerűen nekem fájt, ahogy a kisfiú belerúgott a pár hetes macskába, ami pörögve repült odébb. Ópályiban a három kisfiú halálra rugdosta, megkínozta, a földhöz verte a kismacskát, ami egyébként egy ötéves kislányé volt…
Mit ártott nekik az a kismacska? Hát semmit, ugye? Vagy mit tett 2016-ban az a sündisznó, akit egy fiatal fiú kínzott meg és égettet szénné egy disznóvágásnál használt pörzsölővel, majd tette fel a netre a képet? Vagy mit vétett 2017-ben az akkor 15 éves fiúnak Tatabányán az a két hajléktalan, akiket halálra rugdosott?
Érzelmi intelligenciahiány
Ez itt a baj többek között. Hogy ezek a gyerekek, fiatalok, sérültek. Az utóbbi esetén ez konkrétan kiderült, a fiatalnak kisiskolás kora óta megatartási problémái voltak, kezelték és gyógyszereket kellett volna szednie, de az anyja nem foglalkozott vele.
Mind úgy születünk, hogy lehetőségünk van elsajátítani az érzelmi intelligenciát. A képességet, amellyel felismerjük a saját érzéseinket és másokét. Az együttérzés képessége. Ezt a szüleink, illetve családunk révén tanulhatjuk meg elsősorban. Na igen, de nagy bajban van az, aki olyan családba születik, ahol a szülők nem törődnek vele, vagy érzelmi, netán fizikai szinten bántalmazzák. Ugyanis nem minden elvált szülő vagy rossz családban nevelkedő gyermekből fog hiányozni az érzelmi intelligencia, ha volt lehetősége mástól, más révén eltanulni ezt a képességet.
Honnan kellene a gyermeknek hozzájutnia az érzelmi intelligenciához?
A családja, barátok révén vagy akár az iskolában. Minimum a mesékből, filmekből, könyvekből. De kellene! Óriási hiba az, hogy nem helyeznek erre elég hangsúlyt!
Ha az a három gyerek rendelkezne érzelmi intelligenciával, akkor nem azt gondolják: Hohó, most megyek és megrugdosom azt a macskát.
Hanem ezt: Itt egy cica, megyek és megsimogatom! Vagy megkérdezi: Hol van a gazdája?
Fel kellett volna ismernie: Az egy kiscica. Védtelen, törékeny, ártalmatlan kis jószág. Akinek van gazdája. A cica a simogatást szereti, nem a rugdosást.
Talán(!) fel is ismerte és épp ezért bántotta. Mert végre valakin kiélhette magát. Talán a szülei őt is bántalmazzák valamilyen módon és a macskán akart bosszút állni. Esetleg így kívánt felvágni a barátai előtt. A fene se tudja. Túlságosan összetett probléma ez és mivel nem ismerjük a családi hátterét, nem is lehet kibogozni az okokat. Ahogy a sünégető fiatalnál is rejtély, mi lehetett az indítéka. Igazából a hajléktalanokat rugdosó fiú esetén is. De megtették. És ez a kezdet.
Ez a probléma nem tűnik el, nem oldódik meg magától
Előbb a macska, a sün. Később jöhetnek az emberek, mint a hajléktalanok esetén. Csak rosszabb lesz és nem biztos, hogy időben észreveszik. Nem kellene lelki terroristákat meg sorozatgyilkosokat nevelni… mert ez nem túlzás. A sorozatgyilkosok és pszichopaták többsége gyerekkorában már kínzott, ölt állatokat. Vagy vegyük példának a családon belüli erőszakot: a bántalmazók hiányt szenvednek az érzelmi intelligenciából. Hosszú távon mindenképpen ki fog ütközni az, ha nem foglalkoznak az emberek ezzel a problémával!
Ha kíváncsi vagy arra, milyen ítéletek születtek a fenti esetek kapcsán, az alábbi linkeken elolvashatod:
Ítélet a sünégető fiúval szemben
Ítélet a hajléktalangyilkos fiúval szemben
Országunk még mindig szörnyen el van maradva az állatkínzással kapcsolatban. Szomorú, hogy a mai állás szerint csupán három évig terjedő szabadságvesztés jár érte és természetesen csak olyannak, aki büntethető. Valószínűleg a három kisfiú, aki a macskát megölte, kap egy enyje-bejnyét, ha megtalálják őket.
Pont emiatt és számos egyéb veszély miatt érdemes lenne a benti állattartásra fókuszálni, semmint a kintire. Aki teheti, az tartsa bent a macskáját.
A szülőknek és az iskoláknak is nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük az érzelmi intelligenciára (meg az állatvédelemre). Szerencsére ez nem olyan dolog, amin nem lehet segíteni! Nagyon is lehet! Tessék megtanítani a helyes bánásmódot és azt, hogy a tetteniknek következménye van! Nem lehet csakúgy életeket kioltani. Venni kellene a fáradtságot a szülőnek, hogy beszéljen erről a gyerekével, hogy fejlessze, dolgozzon azon, hogy érzékeny, segítőkész, jóravaló ember legyen belőle!
Ha már az iskolák nem tanítanak önismeretet vagy olyan órát, amin elhangozna az érzelmi intelligencia, akkor legalább tartsanak előadásokat a gyerekeknek az állatvédelemről, a környezetvédelemről, hogyan kell bánni (hátrányos helyzetű) embertársainkkal és egyáltalán ott az iskolán belül egymással. Az emberséges viselkedés tanulható! Már csak meg is kellene tanítani erre a gyerekeket!
Fotó: unsplash.com
