Ez nem egy hatásvadász cím akar lenni, tényleg roppant megindító film a Csodás álmok jönnek, a drága jó megboldogult Robin Williamsszel. Nemcsak hogy gyönyörű, de tele van érzelmekkel. Arról szól, hogy mennyi mindent kell kiállnunk az életben, mi történik velünk a halálunk után, mi lesz a lelki társakkal és a családokkal. Egyszerűen látnod kell!
Először 16 évesen láttam az 1998-as filmet, aminek alapja az 1987-ben kiadott azonos című regény Richard Matheson-től. Akkor csak betudtam, hogy egy Robin Williamses film – lévén, hogy a Flubber nagy rajongója voltam, apám is tanúsíthatja – és annyi. Nem jött át az üzenete. Felnőtt fejjel már teljesen más szemmel néztem és átjött a lényeg. Remélem, hogy neked is akkora élmény lesz, mint nekem!
A sztori
Chris Nielsen és Annie Collins találkozása sorsszerű volt. Igazi lelki társi kapcsolat, ami közöttük van. Ám csodálatos életük derékba törik, amikor két gyermekük autóbalesetben meghal. Annie-nek nehezére esik továbblépnie, míg Chris mindent megtesz azért, hogy életük és házasságuk ne érjen véget és tovább küzd kettejükért. Na igen ám, de sajnos 4 évvel később Chris is meghal egy balesetben.
Eleinte nem látja önmagát, és csak haloványan látja azt is aki szólítja, ugyanis Albert nevű régi ismerőse próbálja bevezetni a halál rejtelmeibe. Jó darabig csak Annie-t látja és a környezetet, ahonnan kiszakadt. Ugyanis nem feltétlenül tudja magáról az ember, hogy halott. De mikor kezd megbékélni a ténnyel, és elmúlik a félelme hogy teljesen eltűnt, végre meglátja magát és szellembarátját is.
Chris nem lép tovább, nem akar halott lenni, nem akarja otthagyni feleségét. Mellette marad és próbálja felhívni magára a figyelmet és a felesége érzi is a jelenlétét, ám szenved tőle. Hamarosan Chris készen áll, átszalad a fényes alagúton és megérkezik a Mennybe, ami olyan számára, mint egy festmény. Az imádott feleségének a festményei – aki festő –, arról nem is szólva, hogy Chris maga is a festészet szerelmese. Mint kiderül, mindenki maga teremti a maga Mennyországát és olyanná varázsolja, amilyenben boldog lehet és biztonságban érzi magát, de lehet közös álmokat is szőni. Mivel a Mennyország olyan, mint egy álom. Chrisé igen látványos, színes és folyékony… itt találkozik a család halott kedvencével, a Kathy nevű dalmatával.
Csakhogy Chris szerelme mindennél erősebb, és még mindig nem tudja egészen feldolgozni, hogy ott kellett hagynia feleségét, mert meghalt. De rövidesen találkozik gyerekeivel is, akik szintén külön Mennyországgal rendelkeznek, ahol mindenki olyan külsőt vesz fel, amiben a legjobban érzi magát, és mert így megszabadulhatnak a szerepeiktől, amiben életükben volt részük mint tanár, apa, stb. Így már egészen megbékélne Chris lelke, hogy újra együtt van a gyerekeivel, mikor érkezik a hír… a felesége öngyilkos lett és Pokolra jutott. Megtudjuk, hogy nem csak kénköves, tüzes Pokol létezik, hanem az is mindenki számára egyedi. Vagyis Annie a házukban szenved magányosan és nem tudja, hogy halott. „Az igazi Pokol az elrontott életed.”
Albert azt mondja lehetetlen, de Christy hajthatatlan, eldöntötte, hogy elmegy a Pokolba és elhozza a feleségét. Albert szerint inkább elbúcsúzni kellene, mert Annie úgysem fog rá emlékezni, és ha Chris túl sokáig van Annie Poklában, megháborodhat…
Ez az a pont, ahonnan nem folytathatom, csak arra bíztathatlak, hogy nézd meg!
Mit tanulhatunk a filmből?
Tényszerűségeket a túlvilági létről aligha, bár nagyon jól hangzik, hogy magunknak teremtjük a Mennyországot és egészen logikusan hangzik az is, hogy nem egyformán szenved a Pokolban az öngyilkos és a gyilkos.
Viszont ha valaki hisz a túlvilágban, a Mennyországban és a Pokolban (mindegy hogy is hívjuk őket), akkor azt meggyőzheti a film arról, hogy bármi is történjék, nem szabad öngyilkosnak lennünk. Hiszen elég elgondolkodtató… te mit tennél, ha elveszítenéd a két gyerekedet meg a férjedet? Érthető, hogy majd megháborodnál. De sajnos nem biztos, hogy eljön értünk egy Robin Williams vagy a férjünk, hogy kimentsen onnan…
Ugyanakkor azoknak, akik hisznek a lelki társi kapcsolatokban, megerősítésül szolgálhat a film, hogy igen, a halál után újra találkozhatnak és élhetnek tovább boldog szerelemben, vagy ha rögös volt az útjuk az életükben, visszatérhetnek, hogy kijavítsák hibáikat. Ugyanis a Mennyekben tisztába kerülünk a tetteinkkel, azzal, hogy mit rontottunk el és lehetőségünk van visszatérni, reinkarnálódni, hogy utána tiszta lélekkel, beteljesített sorssal pihenjünk az örökkévalóságban.
Akik lelki társak és összetartoznak, azok úgyis találkozni fognak a következő életükben is, ha van még együtt dolguk.
Ahogy Az Otthonunk (Nosso Lar) című filmben, úgy itt is felmerül, hogy mindenkinek van valamilyen feladata a Mennyben. Albert például az elveszett lelkeket segíti, más pedig az állatokkal dolgozik. Az állatok pedig látják a szellemeket…
Végezetül van benne egy jelenet, amikor Christy örül annak, hogy legalább úgy halt meg, hogy előtte még azt mondhatta feleségének: „szeretlek.” Érdemes a jelenben élni, méghozzá úgy, mintha az lenne az utolsó napunk, ezért sose féljünk hangot adni szeretetünknek!
