Akár ez is lehetne a Hatodik érzék című film egyik tanulsága: az ember vegye a fáradtságot, hogy megbizonyosodjon arról, csakugyan szellemeket lát a gyerek, vagy élénk a képzelete. Az 1999-es amerikai thriller a mai napig hátborzongató és aktuális is egyben.
A sztori
Van nekünk egy gyermekpszichológusunk, Dr. Malcolm Crowe, akit kifogástalanul alakít Bruce Willis. A másik főszereplő pedig Cole (Haley Joel Osment) egy hatéves kisfiú, akit rémálmok gyötörnek. A pszichológus az egyetlen, akiben Cole megbízik és rámeri bízni a titkát: „Halott embereket látok.”
Eleinte a szkeptikus férfi úgy gondolja, hogy Cole csupán képzeli a szellemeket, ezért felhagy a terápiával. Ám egy-kettőre kiderül, hogy nem bolond a fiúcska és nem is az élénk képzelete játszik vele, hanem valóban halottlátó és azt javasolja neki, hogy ne meneküljön meg rettegjen a szellemektől, hanem hallgassa meg őket. Miközben Malcolm segíteni próbál Cole-nak, rá kell döbbennie: találkozott már halottlátóval. Vincent Grey-el, az egykori páciensével, aki egykor betört az otthonába, hasba lőtte, majd saját magával is végzett.
Mi a tanulság a Hatodik érzék című filmből?
Most képzeljünk el egy gyereket, aki tényleg látja a szellemeket, retteg, fél, nem érti, miért látja azt, amit mások nem. Ez már önmagában is elég sokkoló. Hát még az, ha a családja nem hisz neki, bedugják egy szanatóriumba vagy terápiára hordják és próbálják begyógyszerezni vagy belébeszélni, hogy képzelődik. Ezzel egy életre traumatizálják. Nem elég, hogy sérült lesz, de legrosszabb esetben beállíthat az éjszaka közepén és lelőheti a dokiját vagy bárkit, akivel kapcsolatban azt érzi, hogy cserben hagyta.
Azt pedig sokan eddig is tudtuk, hogy a szellemek nem véletlenül maradnak itt, például befejezetlen ügyük van. Ahogy a Kyra nevű kislánynak is, akinek sikerült elcsalnia Malcolmékat a saját temetésére, ahol egy durva titokra derült fény. Ebből kifolyólag azt is tudható, hogy nem véletlenül keresi fel a szellem a látókat. Sokuknak segítségre van szüksége, támogatásra az átkeléshez. Már amelyik persze hajlandó átkelni és nem csak szórakozik azzal, hogy halálra ijeszti a látót.
Arról se feledkezzünk meg, hogy igazából ez egy csodás képesség, nem véletlenül kapja az ember. Segíthet a holtaknak, ezáltal pedig a még élő szeretteinek is.
Szóval érdemes venni a fáradtságot – legyűrni esetleges félelmeinket és rossz érzéseinket – hogy kiderítsük, tényleg látja a csemeténk a szellemeket vagy sem?
„– Olyanok, mint mindenki más. Nem látják egymást. Csak azt veszik észre, amit akarnak. Nem tudják magukról, hogy halottak.
– Milyen gyakran látod őket?
– Állandóan.”
