Szinte arcul csapott a megvilágosodás serpenyője. Olyan tisztán és őszintén sorolják fel a hibáinkat, nevezik meg a problémáinkat, hogy az már szinte fáj. Durván magunk alatt vágjuk a fát. Komoly üzenete van a Gyönyörű zöld című filmnek, ami szerintem téged is észhez fog téríteni.
Az 1996-os Gyönyörű zöld azaz (La Belle Verte) egy ritka francia film, amelyet nem hivatalosan, de betiltottak. Hogy miért? Mert elég csúnyán feszegeti a határokat…
Valójában a film gúnyt űz belőlünk és viccesen tálalja azt, milyen elbaltázott egy faj is vagyunk mi, Földiek. Tiszta képet kapunk arról, hogy mennyire eltorzultunk és távol kerültünk a valódi természetünktől. Annyira, hogy még az idegen bolygókról sem akarnak hozzánk idejönni, mert mindenki rühelli a Földet meg a rajta élő lökött embereket…
Már kb. az első tíz percben a fejünkre olvassák az összes bűnünket szépen kifejezve magam: erős társadalomkritikát kapunk.
- Az emberek pénzmániában szenvednek és ha nincs pénz, éhen is lehet halni.
- Az emberek folyton rosszat feltételeznek egymásról és ellenségként kezelik egymást.
- A különös embereket mindjárt hülyének kell nézni és kinézni a társadalomból.
- Szegényesek a kapcsolataink. Bele vagyunk halva a tévébe, meg most már az okos telefonjainkba.
- Elvárjuk hogy szeressenek bennünket, de semmit sem teszünk ezért.
- A férfiak azt hiszik különbek a nőknél és uralkodhatnak felettük.
- Szennyezzük a levegőt, a vizeinket, a földünket, de még az ételünk is egy nagy rakás… műanyag. Ugyanis igazából semmivel és senkivel sem törődünk, csak magunkkal.
- A film azt sugallja, hogy minden bajunk forrása a technika és az iparosodás. Meg persze a fene nagy egónk…
- Miért maradnak meg egyes nők a rossz kapcsolatukban? Hadd idézzem: „ A bankszámlád miatt, kedvesem. Törvényes prostitúció, te is tudod.”
- Jesszusom, nem is folytatom, mert egyszer minden létező (és sajnos) valós bűnt a nyakunkba varrtak.
Mondani sem kell, azon a bizonyos idegen bolygón minden tökéletes, ahol úgy élnek, mint a középkor előtti időkben, ahol öröm a mozgás és a munka. Mindenki szereti egymást és egy nagy családként élnek együtt boldogan. Mindenüket megosztják a másikkal. Nem csak egymással, hanem a természettel, a bolygójukkal is ápolják a kapcsolatot. Olyan hasznos dolgokat tanulnak, mint a telepátia és különböző érzékelések. Képesek utazni a világok között. Különben is, ők nem csak az agyuk 10 százalékát használják ki, hanem szinte az egészet és mivel rendkívül természetesen és egészségesen élnek (egyébként vegák), így több száz évig is élhetnek. Hozzá kell tenni, hogy itt az „ idegenek” nem a tipikus Mulder üldözte ufókat jelenti, hanem a spirituálisan megvilágosodott embereket, akik képesek békességben élni egymás mellett mindenféle hierarchia nélkül. Mindenről közösen döntenek.
Nagyon érdekesnek tartottam, hogy Mila (Coline Serreau) a főhősnő egyik képessége az, hogy képes „lekapcsolni” az embereket, vagyis lekapcsolni a Mátrixról, a hülye életvitelükről amiben élnek. Olyankor megtisztulnak, mondhatni megvilágosodnak egy rövid időre. De mivel annyira sötétségben élnek, ezért szinte mindenkin kiütközik a túlzott fény, a megvilágosodás hatása, ezért kicsit zizik lesznek és összezavarodnak. Ugyanakkor ezzel a lekapcsolással felszínre kerül a valódi természetük és az igazi vágyaik.
Azt is ugyanilyen elgondolkodtatónak találtam, hogy mikor Mila után jön a két fia, ők előbb az ausztrál őslakosoknál kötnek ki, akikkel azonnal szót értenek, egy hullámhosszon vannak és testvérekként fogadják őket. Van némi utalás arra, hogy őket még nem fertőzte meg a civilizáció… meg a modern technika.
Ennek a filmnek a megértésére, a befogadására meg kell érni. Azok fognak tudni rajta jót derülni és tanulni belőle, akik már nyitottá váltak arra a világnézetre, arra az útra, amelyre a film vinni szeretne bennünket…
Záró poén: Állítólag Jézus és Bach is tőlük származott.
Fotó:
Ha tetszett a cikk, kövess minket Facebookon is!
Hasonló cikkeink
A legmegvilágosítóbb spirituális film – Mennyei prófécia
Egy film, amitől megpihen a lelked: Keleti nyugalom – Marigold Hotel
