Ezoterikus szolgáltatás, vagyis különféle varázslatok, jóslás, gyógyítás. A mai napig vitatéma, hogy bűnös dolog-e vagy sem, ha egy jós, látnok, médium, gyógyító, mágus, boszorkány pénzt fogad el azért, mert segít, igénybe vették a szolgáltatását. Mi erről a te véleményed?

Azt hiszem azt leszögezhetjük: sosem voltak teljesen ingyen ezek a szolgáltatások. Az más, hogy voltak olyan emberek, akik úgy döntöttek, nem húznak hasznot a képességeikből.

Teljesen természetes volt az ókori Egyiptomban, meg Rómában is, hogy felkeresték a jósasszonyt, a javasasszonyt, az esőhozó boszorkányt és fizettek a szolgáltatásáért. Mivel ez egy szolgáltatás. Legalábbis az lehet. Más a hajadat, a ruhádat készíti el pénzért, vagy megsüti a kenyeredet, megint más meg a jövődet olvassa ki meg szerelmet varázsol neked.

Most biztos lesz, aki azt kérdezi: „Na, de könyörgöm, egy jós miért kér el pénzt? Oké, hogy a mágus gyertyát használ meg különböző anyagi összetevőket, hozzávalókat, de egy kártyát használó cigányasszony vagy a „semmit sem” csináló látnok, aki csak megérint, annál mit kell megfizetni?”

Hát a tehetségét. Meg az energiáját. Vagy mikor megveszel egy műalkotást, szerinted javarészt a festéket meg az anyagot fizeted meg? Mikor megveszel egy könyvet, akkor is kifizeted valahol az előállítás egy részét, meg igen, azt, hogy az író energiát és időt szánt a könyv megírására. Neki ez a foglalkozása. Ír és te megveszed a szellemi termékét.

Régen – sőt, van, ahol a mai napig – eleve nem csak pénz lehetett fizetőeszköz. Volt, aki egy bazi nagy szeretetcsomagot vitt a jósnak vagy a gyógyítónak. Mások ruhával, ékszerrel fizettek, ki-mivel tudott. Valamit valamiért. Lássuk be, mindenkinek meg kell élnie valamiből, volt, aki a tehetségéből, tudásából élt meg.

Az is más, ha valakinek nincs szüksége a pénzre másoktól. Igen, akadnak jótét lelkek, akiknek van egy főállásuk, vagy már nyugdíjba is mentek, és semmit sem kérnek azért, hogy meggyógyítsanak valakit, vagy beletekintsenek a másik sorsába, mivel ez a „hobbijuk”, vagy késztetést éreznek arra, hogy mások segítségére legyenek a képességeikkel. Talán más helyzetben, ha ők is anyagi csődben lennének és például három gyermekről kellene gondoskodniuk, ők is pénz kérnének érte.

Igazából ez, hogy valaki pénzt kér-e érte vagy sem, az rajta múlik, az ő lelki meggyőződésén. Ha álmában megjelenik neki a jó Isten vagy Buddha, akárki és azt mondja: „Terikém, mostantól ingyen és bérmentve gyógyítsd az embereket”, akkor lehet Terike a katartikus élménytől úgy ébred, hogy holnapután már kígyózni fog nála a sor a Bem utcában, mert tényleg semmit sem kér a gyógyításért cserébe.

Ám, ha más úgy véli, hogy a természet rendje az adok-kapok és ő pénzt, szívességet vagy fél kiló barna kenyeret kér érte, hát szíve joga. Jobb volna, ha nem az alapján ítélnénk meg az ilyen embereket, hogy pénzt kérnek-e a szolgáltatásaikért cserébe vagy sem. Az alapján mérjük fel őket, amit tudnak! Hiszen természetesen egy kóklernek, egy mondvacsinált jósnak ne fizessünk 50 ezreket, ha nem muszáj.

Tény és való, már évek óta virágzik az ezoterikus ipar és temérdek jósunk, csodabogarunk meg varázslónk van. Némelyikük valóban irreális összegeket kér el, ami nem jelenti azt, hogy nem tud, talán csak ilyen sokra tartja magát és a képességét. Ezt is mindenkinek szíve joga eldönteni, ki mennyit kér és mennyit fizet. Éppen ezért fontos, hogy járjunk utána  az illetőnek és ismerjük meg mások tapasztalatait. Elvégre ha úgy döntesz, hogy fizetsz valakinek, szívesebben teszed olyannak, aki tud is, nem igaz?

Szóval teljesen elfogadhatónak hangzik, hogy egyesek pénzt kérnek az ezoterikus szolgáltatásaikért cserébe. Főleg, ha elérhető áron teszik, és nem meggazdagodni, hanem megélni akarnak! Sajnos egyeseknek pont az tetszik ebben a szakmában, hogy rengeteg a befolyásolható, bajba jutott, kétségbeesett ember, akiket meg tudnak fűzni, és akiktől tetemes összegeket csalhatnak ki, méghozzá minimális erőfeszítéssel. Ezért fő az óvatosság!

Másfelől… ha találsz valakit, aki meggyógyítja a halálos ágyon fekvő férjedet, vagy gyerekedet, vagy megjósol egy balesetet, amit megúszol, leveszi rólad a rontást és öt év után ismét történik veled valami jó… képes volnál megköszönni és sarkon fordulni, mintha csak jól bekajáltál volna és böffentesz egyet hálából? Azt hiszem, sokan vannak olyanok, akik önként és dalolva fizetnének vagy ajándékoznák meg az illetőt, mert így érzik helyesnek. Valahogy nekik is ki kell fejezniük a hálájukat, hogy ne maradhasson a dolog egyoldalú. Tudod: Univerzum, Karma, törvény: adok-kapok. Elhiheted, ha igazi jóssal, gyógyítóval, boszorkánnyal állsz szemben, neki mindegy mit vagy mennyit adsz, annak is örülni fog. Hogyha meg egy árat mondott, akkor gyógyító esetén jusson eszedbe, inkább neki fizettél, mint a gyógyszerekért, amennyiben persze sikeres volt.

Úgyhogy fröcsögés helyett inkább nézze meg az ember alaposan kihez megy, és akkor mutogasson másra ujjal, hogy „Isten ajándékát ingyen kéne adnia!” ha maga is ingyen ad valamit…

fotó: pixabay.com

Ha tetszett a cikk, kövess minket Facebookon is!