Seress Rezső dala valamilyen rejtélyes oknál fogva öngyilkosságra sarkallja az embereket.

Bécsben egy tinédzser lány fojtotta vízbe magát, kezében a dal kottájával. Budapesten egy bolti eladó unta meg az életét és ebből a dalból idézett a búcsúlevelében. Londonban egy nő túladagolta magát és végig ezt a számot hallgatta újra meg újra. Elég bátornak érzed magad ahhoz, hogy meghallgasd egy szomorkás vasárnapon?

Egy gyilkos magyar dal született egy összetört szívből

Csak úgy emlegetik, mint a „magyar öngyilkos dal.” Akkoriban 28 nyelvre fordították le, azóta pedig több, mint 100 nyelven adták elő. Nem túlzás, tényleg több száz embert „vett rá”, hogy végezzen magával, köztük azt is, aki megkomponálta, ugyanis Seress Rezső is inkább a halált választotta. Pedig a Szomorú Vasárnap kasszasiker volt és olyan világhírű előadók is megénekelték, mint Frank Sinatra, Louis Armstrong, Ray Charles és Bing Crosby.

Nem is hinnéd, de Seress valójában légtornászként kezdte pályafutását, miután elszökött otthonról. Aztán elvégezte Rákosi Szidi színitanodáját, de nem színész, hanem zongorista és zenész lett belőle. 1923-1933 között elképesztően termékeny volt, több mint 40 dalszöveget írt mások számára, és legalább 60-at magának. Majd jött Jávor László bűnügyi újságíró és arra kérte, hogy komponáljon dalt az egyik verséhez. Ez volna a Szomorú vasárnap.

Maga Jávor a versének hátteréről így mesélt 1936-ban A szemle című újságnak:

A Szomorú vasárnapot valakinek írtam. Valakinek, aki meghalt a számomra. Ez a valaki most Szicíliában él, férjnél van és amikor az első beszámoló Az Estben megjelent, levelet írt nekem, amelyben közli velem, hogy ő valóban úgy érzi: meghalt. Egy fekete vasárnapon írtam. Előző éjszaka az Angol-parkban recsegő katonazenét hallgattam. Jól éreztem magam. Másnap hajnalban rosszkedvűen, egy fillér nélkül ébredtem. És akkor született meg a Szomorú vasárnap.”

Két évvel a dal megjelenése után kezdődött az öngyilkosságsorozat. Ott van például a cseléd esete, aki lúgkövet ivott és megtalálták mellette a Szomorú vasárnap kottáját. Majd Lédig László pénzügyminisztériumi tanácsos egy taxiban fejbe vagy szíven lőtte magát (ezen a ponton eltérnek a források.) A búcsúlevele mellett a pénztárcájában egy fényképet és a Szomorú Vasárnap szövegét találták.

Végül 1935. november 7-én a 8 Órai Újság , „Gyilkos sláger”-nek hirdette ki a dalt, és csak cenzúrázva közölte. Még novemberben felkapottá vált az öngyilkosságok kapcsán hiszen összesen 278 olasz, svájci, francia és német lap foglalkozott vele, de még a New York Times is azt írta, hogy hatására az emberek tömegesen mennek a Dunának.

Innentől kezdve megint megoszlanak a források. Egyesek szerint betiltották hazánkban, megint mások szerint nem. Ugyanez a helyzet Amerikával is, Angliában pedig a „túlzottan felkavaró” hatása miatt szöveg nélkül játszották a rádiókban a korai 40-es években.

Seress Rezső kétszer is megmenekült a haláltól

Seress Rezső zsidó volt, ezért elráncigálták egy táborba a 1940-es években, ahol utána csodák csodájára egy német tiszt mentette meg majd elbújtatta, aki felismerte a Szomorú vasárnap zeneszerzőjét. 

Csakhogy a háború után depressziós lett. Külföldön várta volna az új és sikeres élet, de ő inkább itthon maradt, pedig a kommunista diktatúra cenzúrázta. Onnantól kezdve feledésbe merültek addigi sikerei és teljesen magába fordult, és még mélyebb depresszióba zuhant, olyannyira, hogy 1968-ban 69 évesen kiugrott a budapesti bérházának ablakából, amit túlélt. Aztán január 12-én, a MÁV Kórházban gipsze drótjával megfojtotta magát. És nem szólt közben a Szomorú Vasárnap…

Pedig állítólag egész életében vidám, jókedvű és népszerű társasági ember volt. 

Ha elég bátornak érzed magad, te is meghallgathatod, de csak a saját felelősségedre, és lehetőleg ne akkor, amikor depressziós vagy:

Fotó: freepik.com

Ha tetszett a cikk, kövess minket a Facebookon is!