Amióta járvány van, a spirituális ember azt kérdezi: miért? Illetve: mit kellene megtanulnunk? Mit akar üzenni a járvány? A spirituális emberek az okot és az okozatot keresik. Meg akarják érteni mi és miért történik. Tudják, hogy a járvány valamire fel akarja hívni az emberek figyelmét. Lássuk, mit gondolnak arról, miért van most járvány.
Egyesek szerint büntetés. De ez erős szó. Az égiek már nem olyanok, mint az Ószövetség idején, nem akarnak bennünket padlóra küldeni. Inkább leckéztetve vagyunk, ahogy a rossz gyerekekkel szokás bánni. Nem valószínű, hogy bárki is rosszat akarna nekünk. Ám kemény leckét kapunk, mert csak abból tanulhatunk.
1. Csúnyán kihasználtuk a Földet
Amióta járvány van, egyre csak azt hallani, hogy milyen jó a Földnek. Végre pihen. Kitisztul a levegője. Az állatok visszatérnek a természetes élőhelyükre. Hosszú évszázadok óta csak faljuk a Föld kincseit. Két kézzel zsákmányoljuk ki. Mit adunk cserébe? Szinte semmit, pár lelkes és elszánt aktivista és természetvédő megmozdulásain kívül. Talán épp itt lenne az ideje átállni zöldre és tenni arról, hogy a Föld a járvány után is jól érezze magát. Ez lenne mindannyiunk érdeke.
2. Nem törődtünk egymással
Nem izgatott bennünket hogy mi van másokkal a világ másik végén. De még csak az se hogy mi van a szomszéd nénivel. Sokan a nagyszüleikről is megfeledkeztek. Sőt, a családjukról is. A legtöbben csak a munkának és a pénzhajhászásnak éltünk. Ám hirtelen a közös érdek azt kívánja meg, hogy odafigyeljünk egymásra, otthon maradjunk a szeretteinkkel, képben legyünk azzal, mi történik másokkal a világban. Egyszeriben képesek vagyunk gondoskodni egymásról, pláne a saját rokonainkról. Úgy tűnik egy járvány kellett ahhoz, hogy egyesek rájöjjenek arra: mások is élnek körülötte és ők is lehetnek bajban.
3. Természetesnek vettünk bizonyos dolgokat
Természetesnek vettük a Föld kincseit, a szüleinket, nagyszüleinket, a családunkat, a szabadságot. Ennek az lett a vége, hogy minden veszélybe került. Önzők voltunk és nem figyeltünk egymásra. Csak azzal foglalkoztunk, hogy a saját kis birodalmunkat építsük. Most aggódhatunk a szeretteinkért, és igenis aggódunk a jövőnkért. Minden, amink van, az valahol ajándék, amiért hálásnak kellett volna lenni, nem elvárni vagy természetesnek venni.
4. Így fog majd szintet lépni a világ
Legalábbis bizonyára ez volna a cél. Illetve ez lenne az ideális. Szintet kellene lépnie a világnak. Hirtelen nagyot fejlődtünk és átállunk a digitális tanításra és mindent letudunk bonyolítani online. De nem csak az a cél, hogy a technika, a tudomány fejlődjön, hanem mi emberek is. Nekünk kell fejlődnünk érzelmi, értelmi, szellemi szinten egyaránt. Mindenkire hatással van és lesz a járvány. Kérdés, mit hozunk ki magunkból a végére? Vajon megérünk a változásra, hogy helyrehozzuk a hibáinkat?
5. Egy kicsit mindenkinek magába kellene néznie
Tökéletes ez az időszak ahhoz, hogy magunkba szálljunk. El kellene gondolkoznunk azon, elégedettek vagyunk-e az életünkkel, mennyire vagyunk boldogok, vajon azt az életet éljük-e, amit elterveztünk. Azzal foglalkozunk, amit szeretünk? És mit tettünk azért, hogy ez a világ jobb hely legyen? Odafigyeltünk a környezetünkre? Bőven van min gondolkodni és azután átértékelni! Remélhetőleg sokkal tudatosabbak leszünk a járvány után és készen állunk majd a változtatásokra azért, hogy követhessük a számunkra kijelölt utat.
6. Még mindig nem rendelkezünk az alapvető erényekkel
Sokan még mindig nem rendelkezünk bizonyos erényekkel. Vagy nem az erősségeink. Ám ezekre most különösen szükség van. Ilyen a szeretet, a türelem, a megértés, a tisztelet, a hála. Most aztán van alkalmunk gyakorolni őket! Szeretni a szeretteinket és embertársainkat, akikkel türelmesnek és megértőnek kell lennünk. Ugyanakkor az egyik legnagyobb erény ami megmutatkozni látszik, az a segítőkészség. Erre van most különösen szüksége a világnak!
Fotó: unsplash.com
