A Szitakötő lehet nem kimondottan könnyfakasztó, mégis megérintő spirituális film, amiben egy férfi elveszíti a várandós feleségét, aki a síron túlról próbál üzenni. Azonkívül hogy romantikus és izgalmas, mélyen gondolkodóba is ejti az embert: vajon hihetünk-e az olyan dolgokban, mint a túlvilág, szellemek, jelek… és a történet szépsége az, hogy jóformán bármelyikünkkel megeshet. De ne essen!
A sztori
Ne essen meg inkább egyikünkkel sem az, hogy a feleségünk (avagy párunk) elmegy Venezuelába a Vöröskereszttel hogy betegeket gyógyítson, hogy utána egy vihar elsöprje a buszt amin utazik, egy vízesésbe sodorja és életét veszítse.
A férj, Dr. Joe Darrow (Kevin Costner biztosítja, hogy tutira jó filmben legyen részünk!) képtelen feldolgozni felesége elvesztését, ezért egy üres koporsót temet el, merthogy nem került meg a felesége teste. Ennek ellenére látástól-vakulásig dolgozik a kórházban ahol főorvos, mert mint azt tudjuk, a munka „gyógyír”.
Amíg mindenki azzal traktálja hogy húzzon el pihenni, adja el a házát, menjen raftingolni és dagonyázzon már végre egy tisztességeset a gyászban, különös dolgok kezdenek történni vele. A neje beszélő papagája úgy köszön, mint amikor a felesége ért haza. A tárgyak maguktól mozognak, recseg a padló, mindenütt szitakötők vannak, amiket a neje úgy imádott. A feleség megjelenik az ablakban éjszaka, úgy tűnik nem megy neki az a bizonyos békében nyugvás. Meg aztán a halálból visszatért rákos kisfiúk is azt mondogatják, hogy látták a nejét aki üzent is.
Annak ellenére hogy orvos és ezerféleképpen meg lehet magyarázni tudományosan az általa tapasztalt jelenségeket, elkezd hinni abban, hogy a felesége csakugyan ott van vele és akar tőle valamit. Ha más nem, az biztos megteszi jelnek, hogy a dobozba bepakolt holmijai hirtelen visszakerülnek a helyükre, nem igaz? De szerintem az is sokunkat késztetne vizelésre, ha egy holttest megragadná a kezünket és a halott kedvesünk hangján szólna.
Madlen apácától közben azt is megtudjuk, hogy a halálnak több szintje van az éberségtől kezdve egészen az öntudatlanságon át, és hogy nagyon is létezik az a bizonyos túlvilági élet. Meg hogy a gyerekek nyitottabbak a túlvilágra és a szellemekre. Érdekes választ kapunk arra, hogy honnan tudhatjuk, hogy nem csak beképzeljük magunknak ezeket a dolgokat.
Egy szó mint száz, követni kezdi a jeleket, amik visszavezetik Venezuelába… és… ENNYI. A csattanóért nézzétek meg a filmet!
Mit akar nekünk üzenni a Szitakötő?
- Hogy létezik a túlvilág és a szellemek.
- Hogy igen, mindent meg lehet magyarázni tudományosan, de aki hisz, az úgyis tud.
- Nem könnyű hinni. Pláne egy ateistának. Nem csak azért, mert ott a sok racionális magyarázat, hanem azért is mert félünk a hittől. Mi van, ha csak megkattantunk? Csakhogy van az a pont amikor érezzük, hogy a világ több annál, mint amit bele vélünk látni a két szép szemünkkel, ezért le kell győzni ezt a félelmet és szembenézni az ismeretlennel.
- Mindig kövessük a jeleket!
