A spiritualitás életmód nem vallás, nem egyetlenegy eszme. Amellett, hogy rengeteg mindent meg lehet tanulni a keretein belül, valójában inkább gyakorlatból áll. A spiritualitás egy csodálatos dolog, jó, ha az ember igazán a magáénak tudhatja, azt mondhatja, hogy ő egy spirituálisan gondolkodó ember. Sokkal gazdagabb, izgalmasabb, tudatosabb, jobb lesz tőle az élete. Csakhogy van a spiritualitásnak pár rákfenéje, mint amilyen ez a 10 dolog is, amivel csak kinyírjuk a valódi, a tiszta spiritualitást, aminek a lényege nem más, mint a fejlődés és hogy elmerüljünk önmagunkban.
1. Azonnali változások kierőszakolása
Ha arra próbálod használni a spiritualitást, hogy azonnali gyógyulást érj el, azonnal szintet lépj és holnap már hetesszintű mágus legyél és azonnal kinyíljon a harmadik szemed, akkor nem csak rossz úton jársz, de rövid időn belül ki is nyírod a spiritualitást az életedben. Ugyanis nem fogsz célba érni. A spiritualitás nem azonnal oldódó granulátum, hanem életmód. Szóval a változásokhoz, a belső átalakuláshoz idő kell.
2. Spiri-imitátor
Ha csak azért lettél spiri, mert manapság olyan divatos, mert mindenki az a környezetedben és nem akarsz kilógni a sorból, vagy csak ki szeretted volna próbálni, akkor egy biztos: nem vagy spirituális. Ám ha te mégis erre akarsz építeni, az bizony bukósisak, és bele fog törni a bicskád. Kevés az esély arra, hogy ebben az esetben igazán fejlődj, átalakulj. Hiszen jóformán csak eljátszod hogy az vagy, de nem vagy a lelked legmélyén spirituális.
3. Az utolsó mentsváradként tekintesz rá
Már annyi mindent kipróbáltál a gondjaid elűzésére, és a spiritualitás maradt az utolsó mentsvárad? Vagy arra vágysz, hogy egy közösség része legyél? Így próbálsz szeretethez, megértéshez jutni más spirituális emberek által? Azt reméled, megszabadít a szenvedéstől? Mindezzel csak az a baj, hogy nem tiszták a szándékaid. Nem az a baj hogy a reményt, a kapaszkodót keresed. Ám a spiritualitás nem egyenlő egy gyors megváltással. A spiritualitás ne mentsvár legyen, hanem az életed.
4. Spirituális-egoizmus
Ebbe sok-sok spirituális ember hajlamos beleszaladni. Csak azért, mert évek óta tanul, járja az utat, mindenféle gurutól tanult már azt hiszi, hogy ő sza… készítette a spanyolviaszt. Egyesek hajlamosak azt hinni, hogy amiben ők hisznek az az egyetlen és abszolút igazság. Ők az okosabbak, a bölcsebbek, a tapasztaltabbak. Ők a tehetségesebbek, a nagy mágusok, boszorkányok, buddhisták, akik mindenki fölött állnak és megvilágosodtak. Csakhogy az egoizmus maga a rák és szép lassan felfalja az embert… ráadásul így csak azt éri el, hogy valójában nem fejlődik, nem tanul, hiszen nem hajlandó másokat meghallgatni, elismerni, nem okul a hibáiból. Saját maga alatt vágja a fát.
5. Önjelölt mesternek lenni vagy mesterhez menni
Ez szorosan kapcsolódik az előzőhöz. Ugyanis vagy mindannyian mesterek vagyunk, vagy senki sem az. Mindenki bír valamiféle tudással, tapasztalattal, bölcsességgel, amit átadhat másnak. Hiszen nem attól lesz valaki igazán tehetséges, különleges, elismert, „nagy” spirituális ember, hogy papírja van róla. Osszuk meg egymással a tudásunkat, de óvakodjunk attól, hogy magunkat mestereknek, nagy tanítóknak kiáltsuk ki, mert nem biztos, hogy a mi igazságunk mindenki igazsága, és hogy ami nekünk jó, az másnak is.
Könnyen kibabrálhatunk egymással. Ezért óvakodjunk attól is, hogy akárkit „mesterünknek” nevezzünk, fogadjunk, vagy hogy agyon marketingelt iskolákba járjunk megvilágosodásért. A spiritualitás nem egy futószalagról lekapható termék, sem azok, amiket elérhetünk általa. Nem valószínű, hogy egy hónap alatt X-Ment faragnak belőled. Sokan csak a pénzre hajaznak vagy ha nem, és valóban a jó szándék vezérli őket, akkor is előfordulhat, hogy nincsenek megfelelő szinten és a semmit adják át neked vagy a hülyeséget.
6. Spirituális nácizmus
Egyes „spirituális” emberek azt hiszik különbek. Nemcsak saját berkeken belül, szóval a spirik között, hanem emberként is többre tartják magukat. Mert ők spirilordok és spirilady-k. Vagyis egy idő után lenézik, lehülyézik az átlagembert, azt mondják: „de sajnálom szegényt, hiszen sötétségben él”. Azért dobálnak ki embereket az életükből, mert „nincsenek egy szinten”, meg „nem szolgálja az fejlődésüket”. Félreértés ne essék, van, hogy tényleg így van. Ám ők bele se gondolnak a kapcsolat javításába, csak megszakítanak kapcsolatokat és gyakran azt is, ami teljesen jó, csak ők dumálták be maguknak, hogy nincsenek egy szinten.
Ők lesznek a spiri-nácik, akik legszívesebben kiírnák a gonosz, hülye, buta, tudatlan, szkeptikus embereket a világból és megteremtenék a vágyott aranyvérű spirivilágot. Ráadásul a legtöbb ilyen nem éri be azzal, hogy egymaga így gondolkodik, hanem erre kezd el másokat buzdítani és csoportba verődnek, ahol végre kiélhetik emberundoritiszüket.
7. Kiválasztottság tudat
Mindannyian konkrét céllal érkeztünk ide. Mindenkinek van küldetése, feladata. Mindenki értékes. Mégis akadnak olyan egoista spirik, akiknek a felsőbbrendűség-tudata odáig fajult, hogy nemcsak azt mondják, különlegesebbek a többi emberhez és spirihez képest, hanem kérem szépen nekik fontos küldetésük van. Meg kell váltaniuk a világot, új vallást teremteni, megtéríteni az embereket és csak a jó Isten tudja, mivel van még tele a fejük. Ők is szeretnek csoportot gyűjteni maguk köré, és azt mondani az igazságuk mindenek felett áll.
8. „Megvilágosodtam”
Ezt már több pontban is érintettem, de ki kell emelnem, mert tömegbetegség a spirik között, hogy előszeretettel hangoztatják: „én már megvilágosodtam”. Neki már nincs mit tanulnia, mindent tud. Nem kell tovább fejlődnie, ő tökéletes. Most komolyan, szerintetek ez lenne a spiritualitás? Ennyiből állna? Nem, a valódi spiritualitás nem egy egyszer kijátszhatós videojáték.
9. Hamis-spiri élet
Az a hamis spirituális ember, aki úgy osztogat tanácsokat, hogy közben maga sem fogadná meg a saját tanácsát. Aki olyan témában ossza neked az észt, amiről fingja sincs, meg se tapasztalta, de mégis szakinak tünteti fel magát. Aki imád bölcselkedni, megmondani a frankót és olyan jól hangzik, hogy azt mondja: „állj ki magadért, légy erős, szakíts vele, hagyd a szar kapcsolatodat”, közben ő még egy nálad is szarabb kapcsolatban fetreng, vagy még kapcsolata sincs. Így aztán tényleg mindketten sokat fogtok fejlődni…. Spirituális hittérítés.
Persze, oszd meg másokkal hogy miben hiszel. Mondd el, mennyi jót tett veled. De ne várd el, hogy ők is beleugorjanak és a követőid legyenek. Ne erőszakold rájuk az igazságodat, a hitedet, és ne is fikázd le a másik spirituális ember nézeteit, mert azt hiszed a te irányzatod a különb, vagy te magad. Ne játsszunk spirituális hittérítést, mert attól nem leszel jobb, sem fejlettebb, ha megpróbálod átmosni mások agyát. Ha valaki nyitott arra amivel foglalkozol, amiben hiszel, csepegtethetsz neki a tudásodból, de akkor se befolyásold!
Fotó: unsplash.com
