Egy pszichoterapeuta beszélt arról, milyen súlyos lelki következményei vannak a politikai hazugságoknak

Súlyos lelki következményei vannak a politikai hazugságoknak

Érzelmileg megterhelő, felkavaró heteken vagyunk túl, a hosszas kampányidőszak és az április 12-ei választások után. Ha valaki úgy érzi, hogy ezidő alatt teljesen felőrlődött, azt bizony jogosan érzi. Dr. Unoka Zsolt pszichoterapeuta szerint komoly lelki következményei lehetnek a politikai hazugságoknak.

„Amikor egy politikai közösséget hónapokon vagy éveken át háborúval, terrorral, éhínséggel, elszegényedéssel, társadalmi összeomlással fenyegetnek, majd a választási vereség pillanatában ezek az apokaliptikus jóslatok hirtelen elcsendesednek, a helyzet többé nem pusztán kommunikációelméleti kérdés. Itt már a valóságérzékelés, a biztonságérzet és a közös pszichés tér szisztematikus torzításáról kell beszélnünk” – írja Dr. Unoka Zsolt pszichoterapeuta a Facebookon a bejegyzésében.

Elültették bennünk a félelem magvait

Utána arra is kitért, hogy ilyen propaganda három módon írható le. Egyrészről pszichológiai manipulációként, ugyanis a célja nem az állampolgár tájékoztatása, hanem a „mentális modelljeinek torzítása” valamint, hogy érzelmi nyomást gyakoroljanak rá.

„Másrészt társadalmi szintű gaslightingként, mert azt az állapotot hozza létre, amelyben az emberek egyre bizonytalanabbá válnak abban, hogy mit is látnak valójában, mi igaz, mi túlzás, mi veszély, és mi pusztán a hatalom által gyártott fenyegetés” – fogalmaz a megdöbbentő bejegyzésében a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ: Ha igaz rád ez a 10 jel, akkor érzelmi manipuláció áldozata vagy – gázláng jelenség

A harmadik pont a „coercive control”, vagyis kényszerítő kontroll, ugyanis a pszichoterapeuta szerint a félelem megjelenése nem „melléktermék”, hanem a befolyásolás eszköze, és azt próbálják sugallni az embernek, ha nem egy adott pártot választanak, akkor valami rettenetes dolog fog történni, ez pedig nem más, mint a választói szabadság beszűkítése.

A szakértő kifejtette, hogy amikor a hatalom olyan fenyegetéssel áll elő, ami a túlélést, a család védelmét, a testi biztonságot és a mindennapi megélhetést érinti, annak kommunikációja igencsak a bántalmazó kapcsolatéra hasonlít. A cél, hogy az ember féljen, mert a szorongás, a fenyegetettség érzése, a beszűkült gondolkodás fokozott engedelmességet vált ki, vagy az igényt arra, hogy irányítsák.

Lássuk be, valóban nehéz tisztán látni, mikor egy igazán szörnyű jövőképet festenek le előttünk és nyilvánvalóan bekapcsol bennünk a túlélési ösztön. De mi történik azután, amikor megszűnik a nyomás, már nem taposnak a nyakunkon és kezd kitisztulni a kép?

Milyen lelki következményekkel jár a félelem alapú propaganda?

A pszichoterapeuta szerint a manipuláció felismerése után az egyik lehetséges reakció a bizalomvesztés, hiszen az ember becsapva érezheti magát. Nem történt meg a megjövendölt katasztrófa. Másrészt rádöbben, hogy megfélemlítették, befolyásolták, érzelmileg nyomást helyeztek rá, és ez haragot, dühöt válthat ki az emberből, elvégre senki sem szereti az orránál fogva vezették érzést.

„Ha erről derül ki, hogy a legnagyobb félelmek részben vagy egészben eszközként voltak használva, akkor az élmény rokonságot mutathat a bántalmazó kapcsolatok utáni felismeréssel: nemcsak azt kell belátni, hogy hazudtak nekem, hanem azt is, hogy a félelmeimet használták fel ellenem. Ez szégyent, dühöt, zavart, önvádat és identitáskrízist egyaránt kiválthat. A bántalmazott ember klasszikus kérdése ilyenkor így hangzik: »Hogy nem vettem észre?« A politikailag megvezetett emberé pedig így: »Hogyan hihettem el?« A kettő nem azonos, de a lelki szerkezetük között van rokonság.”

Végezetül, Dr. Unoka Zsolt szerint a félelemre épülő propaganda valójában pszichológiai bántalmazás. „Torzítja a valóságérzékelést, a fenyegetés révén engedelmességet keres, gyengíti az autonómiát, majd a lelepleződés után szégyent, dühöt, bizalomvesztést és identitásvédő tagadást hagy maga után.”

Ezután két opció marad: az ember nem képes szembenézni azzal, hogy hagyta magát megvezetni és elkezdi felmenteni saját magát, illetve azt, aki megvezette. A másik, hogy szembenéz a valósággal, és kiábrándul a poltitikából, illetve annak személyeiből.

Mindenesetre fontos lenne, hogy az ember szembenézzen a valósággal és tudatosítsa a történteket, mert csak így kerülheti el, hogy újfent megismétlődjön ez a pszichológiai bántalmazás.

Forrás: Facebook

Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!