Természetesen nem csak a boszorkányok, hanem a wiccák és bárki más ünnepe is lehet a tavaszi napéjegyenlőség, az Ostara. Ez az ősi ünnep a tavasz első napja és Jézushoz nem sok köze van, de a tavasz, a fény, a termékenység istennőjéhez igen!
Ez a magvetés ideje. A fákat, az újjáéledő természetet, a tavaszt ünnepelik. Ünnepi időszaka március 19. és 21. közé esik. A druidák és a kelták ilyenkor a termékenység istennőjét, Eostre-t (Ostarát) köszöntik, ugyanis az istennő teszi termékennyé a földet, ő ébreszti fel téli álmából és segít felnevelni a termést. Mert ha a természet virágzik, ragyog, élettel teli, akkor az Istennő is boldog.
Legfőbb jelképe – bármily meglepő – a nyúl, ami szaporasága lévén az új életet, a megújulást jelenti és hozza el.
A pogányok ezen a napon tüzet gyújtanak, hogy elűzzék a tél sötétségét, bevonzzák a fényt és a boldogságot. Eredetileg a pogányok festettek tojást is, ami mára a keresztény ünnep egyik legfőbb momentuma lett. Sőt, a tojást kereső gyerekek szintén kapcsolatban állnak az ősi Istennővel. Beda Venerabilis középkori történetíró szerint az istennő a kedvenc madarát nyúllá változtatta hogy a gyerekek kedvében járjon, de az színes tojásokat kezdett tojni, amiket Ostara a gyerekeknek ajándékozott.
Egy olyan helyes kis legenda is létezik, hogy Ostara meg akart menteni egy madarat és nyúllá változtatta, de nem sikerült teljesen a „medzsik“, így a nyuszi tojásokat rakott. Úgyhogy élhetünk a gyanúval, ahogy Yule és Samhain esetén is, hogy sok-sok szép kelta szokást átvettek a keresztények és keresztényiesítettek.
Hozzá kell tenni, van némi vita arról, hogy germán vagy kelta ünnep eredetileg. Mivelhogy az említett Ēostre egy germán istennő is, akinek egészen addig tartottak nagy ünnepségeket az angolszászok, míg a kereszténység betörésével ki nem halt ez a szép szokás. Bede, a szerzetes azt írja, hogy „Eostremonath“ volt az angolszászoknál az április. Az elő-germán nyelvben létezik egy „Austrō“ (nevének jelentése: fényleni) nevű hajnal istennő és egyes szakértők szerint őt vonták össze az ugyancsak hajnal istennővel, az óangol nyelvből származó Ēostre-val és lett belőle Ostara, ami megint egy ó-germán szó.
A tudósok igyekszenek bizonytani, hogy létezett az indoeurópai alapnyelv, ami az indoeurópai nyelvek feltételezett közös őse és ez alapján vették át a kelták is Ostara istennőjét. Már ha átvették, mivel nagyon is meg lehetett nekik is a saját hajnal istennőjük és mivel egy közös nyelvet beszéltek, ugyanúgy hívták ezt az istennőt. Lényeg, ami lényeg, minden jel szerint germán istennő az eredeti, így az Ostara is onnan indult. Ez a kérdés az istennő mivoltán úgy sem változtat.
Egyébként sose találnád ki, kik kutattak még a témával kapcsolatban és járultak ennek a kérdésnek a tisztázásához: A Grimm tesók, akik híres mesegyűjtők voltak és sztorikért járták a világot. Különben Jacob Grimm szerint a pogány vallás annyira mélyen gyökeredzett az emberekben, hogy ezért is vették át a keresztények.
Na, most, hogy sikerült kiköhögni ezt az egyesek számára talán fárasztó és unalmas, honnan is származik az ünnep részt, inkább foglalkozzunk azzal, hogyan ünneplik a boszorkányok, illetve te magad miként ünnepelheted meg, ha kedved van hozzá és használhatod ki a nap varázslatos erejét:
Tipikus Ostara hagyománynak számít a tojásfestés és keresés, tojáskosarak készítése, növények ültetése és megáldása.
Mágiázzon az, aki tud
A boszorkányok és wiccák ilyenkor termékenységi varázslatokat űznek, illetve olyanokat, amivel fokozhatják szellemi fejlődésüket, megtámogathatják új terveiket. Akármit varázsolhatnak ami növekedéssel, fejlődéssel, ébredéssel függ össze. De arra is alkalmas ez a nap, hogy bevonzd életedbe a bőséget és a jólétet.
Ima Ostarához
Ha mágiázni nem is, de egész nyugodtan mormogj el egy imát az istennőnek, mondd el neki mire vágysz, mit szeretnél. Kérj tőle áldást, bőséget vagy a terveid megtámogatását. Cserébe kedveskedj neki virággal, süteménnyel vagy dizájnos tojással.
Mutass be étel-ital áldozatot
Ha már a természetet ünnepeljük, ajánlatos étel-ital áldozatot bemutatnod. Egy tál gyümölcs, különböző italok kitétele a kertbe, akár az oltárodra vagy valahol a természetben, amit felajánlasz a Természet Istennőnek.
Fotó: freepik.com
