A nyílt nárcizmus – amelyet a nagyképűség, az arrogancia és a korlátlan hatalomról és sikerről való fantáziálás határoz meg – a klasszikus nárcizmus. Az is lehetséges, hogy valaki nárcisztikus tulajdonságokkal rendelkezik, de nincs diagnosztizált rendellenessége.
A nárcizmus típusai olyan tendenciákra és vonásokra összpontosítanak, amelyeket sokan önközpontúságnak neveznek, de gyakran diagnosztizálják rendellenességként. A nárcisztikus személyiségzavar (angolul: narcissistic personality disorder, NPD) egy olyan mentális egészségi állapot, amelyet az irreális önérzet, a túlzott dicséretigény és más, a kapcsolatokat, az önképet és a mindennapi életet negatívan befolyásoló tulajdonságok jellemeznek.
A nárcizmus 5 típusa
A nyílt nárcizmus az egyetlen hivatalos diagnózis, azonban számos mentálhigiénés terapeuta, valamint a személyiségzavarokat tanulmányozó kutatók öt lehetséges NPD típust azonosítottak. Ezek közé tartozik a nyílt-, a rejtett-, az antagonista-, a közösségi- és a rosszindulatú nárcizmus. Fontos megjegyezni, hogy nem minden NPD-s ember néz ki vagy viselkedik ugyanúgy.
1. Nyílt nárcizmus
A nyílt nárcizmus az NPD „klasszikus” és legnyilvánvalóbb formája. A nyílt nárcizmusban szenvedő személyt túlzottan foglalkoztatja, hogy mások hogyan látják őt.
A nyílt nárcisztikusok gyakran túlságosan összpontosítanak a státuszra, a gazdagságra és a hatalomra, nagyzolásuk és jogosultságérzetük miatt. A teljesítményük általában kimagasló, ugyanakkor rendkívül érzékenyek még a legapróbb kritikára is.
2. Rejtett nárcizmus
Nem olyan nyilvánvaló, mint a nyílt nárcizmus. A rejtett nárcizmusban élők is túlzottan fontosnak tartják magukat, és mások csodálatára vágynak, azonban gyakran finomabb és passzívabb negatív viselkedésformákat mutatnak.
Például ahelyett, hogy dicsekednének magukkal vagy tiszteletet követelnének, inkább hibáztatással, megszégyenítéssel, manipulációval vagy érzelmi elhanyagolással próbálják elérni, amit akarnak, miközben a figyelmet magukon tartják. Emellett gyakran látják magukat szenvedő áldozatként.
3. Antagonista nárcizmus
A versengés, arrogancia és rivalizálás jellemzi. Míg minden nárcisztikus vonásokkal rendelkező ember túlzottan foglalkozhat azzal, hogyan látják mások, az antagonisztikus nárcisztikusok különösen arra összpontosítanak, hogy „győztesként” kerüljenek ki minden helyzetből.
Az antagonisztikus nárcisztikusok hajlamosak másokat kihasználni, hogy előnyt szerezzenek. Lekezelően vagy becsmérlően bánnak másokkal, illetve vitákat provokálnak annak érdekében, hogy fölénybe kerüljenek vagy dominánsnak tűnjenek.
4. Közösségi nárcizmus
A rejtett nárcizmusban szenvedőkhöz hasonlóan a közösségi nárcisztikusok sem tűnnek elsőre ego-vezéreltnek.
Kezdetben önzetlennek vagy akár mártírnak tűnhetnek. Azonban belső motivációjuk valójában nem mások segítése, hanem a dicséret és csodálat elnyerése.
5. Rosszindulatú nárcizmus
A rosszindulatú vagy gonosz nárcizmus tekinthető a legsúlyosabbnak, vagy potenciálisan akár bántalmazónak is.
Ugyanolyan egocentrikus önimádattal és felsőbbrendűségi érzéssel rendelkezik, mint más nárcisztikus viselkedésű emberek, de emellett olyan jellemvonásai is lehetnek, amelyek az antiszociális személyiségzavarral (ASPD) állnak összefüggésben, mint például agresszió, paranoia és empátiahiány. Még szadista hajlamuk is lehet.
A nárcizmus 4 alapvető jele
A nárcizmusnak négy alapvető jele van, és a nárcisztikusok gyakran mind a négy jellemvonást nagy mértékben, folyamatosan mutatják. Ezzel szemben azok, akik csak hajlamosak rá, de nem szenvednek a zavartól, előfordulhat, hogy egy vagy két jelet mutatnak, de kisebb mértékben és csak bizonyos időszakokban. Aki hajlamos rá, de nem szenved a rendellenességben, mutathat egy-két jelet, de kisebb mértékben és csak bizonyos időszakokban.
1. Nagyzoló érzések
A nárcisztikus személyekre jellemző a nagyképűség vagy a felsőbbrendűség érzése. Úgy érezhetik, különleges bánásmódra, szívességekre, dicséretre vagy csodálatra jogosultak másoktól.
2. Extrém önfókusz
A nárcisztikus személyek lekezelőnek vagy arrogánsnak tűnhetnek. Emellett túlzottan összpontosíthatnak arra, hogy lenyűgözzenek másokat, gyakran a gazdagság, státusz, intelligencia vagy külső megjelenés által.
3. Túlzott önértékelés
A nárcisztikusok henceghetnek, kérkedhetnek teljesítményükkel, és egyedülállóan tehetségesnek, figyelemreméltónak tartják magukat.
4. Erős igény a dicséretre és elismerésre
A nárcizmusban szenvedő emberek általában küzdenek az önbecsülésükkel és az identitás tudatukkal, bár külső megjelenésük ezt nem mindig tükrözi.
Gyakran másokra támaszkodnak, hogy fenntartsák önmagukról alkotott pozitív képüket, ami a dicséret és elismerés iránti vágyakozáshoz vezet. Sokszor irigykedhetnek mások pozitív tulajdonságaira vagy eredményeire is.
Nárcisztikus személyiségjegyek vagy rendellenesség
Ha valaki nárcisztikus vonásokkal rendelkezik, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy NPD-s. A különbség nagyrészt abban rejlik, hogy a nárcizmus mennyire van jelen és milyen hatással van az ember mindennapi életére.
A rendellenesség drámai, érzelmi, irracionális és kiszámíthatatlan viselkedéssel jár. A viselkedés és hozzáállás átható és rugalmatlan, és gyakran nincs motiváció azok megváltoztatására. Valójában az, aki NPD-ben szenved, lehet, hogy nem is ismeri fel, hogy problémás.
Ezzel szemben, akinek nárcisztikus vonásai vannak, de nem rendellenes, időnként viselkedhet így és lehet ilyen a hozzáállása anélkül, hogy ez jelentős legyen. Valószínűbb, hogy tisztában van a hajlamaival, és nyitott változtatni rajta.
Nem teljesen tisztázott, hogy mi okozza az NPD kialakulását, de a szakértők azt feltételezik, hogy ez olyan tényezők kombinációjával függ össze, mint a gyermekkori trauma, a genetika, a személy életkörülményei és neveltetése.
Gyerekek és tizenévesek esetén fejlődési szempontból normális a „körülöttük forog a világ” felfogás. A nárcizmus korai jelei a gyerekeknél azonban az NPD diagnózisához vezethetnek későbbi életük során (a rendellenességet általában nem diagnosztizálják 18 éves kor alatt).
A nárcisztikusok gázlángoznak?
Bárki alkalmazhat gázlángozást – vagyis valaki valóságérzékelésének megkérdőjelezését – mások manipulálására, ezért ez önmagában nem a nárcizmus biztos jele. Azonban a gázlángozás gyakran társul a nárcisztikus személyiséghez. Például egy NPD-ben szenvedő mondhat valami bántót a partnerének, majd amikor az szembesíti vele, azt állíthatja: „ezt sosem mondtam” vagy „túlreagálod”.
Diagnózisa
A nárcizmus, avagy nárcisztikus személyiségzavar olyan mentális egészségi állapot, amely gyakran rejtve marad, mivel az érintettek ritkán kérnek segítséget. A nárcizmus jellemzői, a diagnózis folyamata és a kezelési lehetőségek mellett a különböző szintjei is megmutatják, hogyan hat ez az állapot a mindennapokra.
A nárcizmusban szenvedő emberek általában nem keresnek fel szakembert és nem vesznek igénybe kezelést személyiségzavaruk miatt. Egyesek nem ismerik fel negatív vonásaikat és viselkedésüket, míg mások úgy érezhetik, hogy a terápia során kritizálnák vagy elítélnék őket.
Ahhoz, hogy valakinél nárcisztikus személyiségzavart diagnosztizáljanak, az alábbi jellemvonások közül ötnek vagy ennél többnek kell tartósan jelen lennie:
- Nagyzolás, nagyképűség
- Irreális fantáziálás az eredményekről, a hatalomról, az intelligenciáról vagy a szépségről
- Vágy az elismerésre
- Annak az érzése, hogy csak nagyobb kaliberű emberekkel lehet őket asszociálni
- Feljogosultság érzése
- Mások kihasználása a saját céljaik elérése érdekében
- Empátiahiány
- Irigység másokkal szemben, valamint az a meggyőződés, hogy mások irigylik őket
- Arrogancia és gőg
A nárcizmus egy spektrumon létezik, és a nárcisztikus viselkedésnek különböző szintjei vannak. Vannak, akik nárcisztikusan viselkednek, de nem szenvednek személyiségzavarban.
A diagnózist gyakran klinikai interjúk során állapítják meg, amelyekben a személy életére, identitására, múltjára és kapcsolataira vonatkozó kérdéseket tesznek fel. Formális diagnosztikai eszközök és tesztek is alkalmazhatók, valamint az egyén életében jelentős személyektől származó információk beszerzése.
Ahhoz, hogy valakit NPD-vel diagnosztizáljanak, a személy viselkedését nem lehet a fejlődési szakaszához (pl. serdülőkor) vagy más mentális vagy fizikai egészségi problémákhoz (pl. szenvedélybetegségek) kapcsolni.
Mi nem NPD?
A személyiségzavarok összetett mentális egészségügyi állapotok. Az NPD vonásait mutató személy szenvedhet másban is, például borderline személyiségzavarban (BPD), vagy társuló hangulatzavarban, például bipoláris zavarban. Az állapotot egy engedéllyel rendelkező mentálhigiénés szakembernek kell diagnosztizálnia.
KAPCSOLÓDÓ: Meg tudnak változni a nárcisztikusok
Az NPD kezelése
Az NPD kezelése nehezebb lehet, bár a nárcisztikus vonásokkal rendelkezők nyitottak lehetnek a változásra.
Ha egy NPD-s személy nyitott rá, a pszichoterápiában való részvétel hasznos lehet. A beszélgetőterápia segíthet nekik javítani kapcsolataikon, építeni önbecsülésüket, megtanulhatnak reálisabb célokat és elvárásokat kitűzni, és feldolgozhatják múltbéli traumáikat.
Forrás: Verywell Health
